Rózsa Iván: Az élet élvezete

Rózsa Iván: Az élet élvezete

Hallgatom a zenét, és közben elgondolkodom:
Kiváltságos vagyok, hogy ezt így hallhatom?!
Nem mindenkinek jó a füle, a hallóképessége;
Van, akinek nincs a művészetek élvezetére igénye.
Isten megáldott engem művészi hajlammal;
Költői-írói vénával, szépség iránti vonzalommal.
Szép lehet egy hölgy, egy vers, egy festmény;
Egy szobor, egy szimfónia vagy például egy regény.
Szépséggel együtt jár általában a harmónia;
És ebben gyönyörködik aztán a magamfajta.
De lehet egy igaz mű akár mélyen felkavaró;
Ha hűen leírja a valóságot, hogy mi a való.
Ám ahogy öregszem, egyre bölcsebb vagyok;
Láttam a világban sok mocskot, s még vagyok.
Idősebb korban az ember kicsit szentimentális;
A harmónia fellelése e korszakban éltető oázis.
Korunk világa nem éppen errefelé mutat;
Zárjuk ki hát a külvilágot, éljük saját világunkat!
Éld mindig saját életed, járd végig az utad!
És ha ez sikerül, örök harmónia a jutalmad!

(Camille Saint-Saëns harmadik, úgynevezett
„Orgona” szimfóniáján borzongván…)

Budakalász, 2026. szeptember 12.

Rózsa Iván
Author: Rózsa Iván

Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője. Pécsett, az ikrek jegyében születtem, 1959. május 27-én. Tehát tüke pécsi vagyok. Szülővárosomban érettségiztem, a Nagy Lajos Gimnáziumban, 1977-ben, kémia tagozaton. Igaz, általános iskolában matematika tagozatos voltam. A pesti Közgázon, külgazdaság szakon diplomáztam 1984-ben, majd 1986-ban az Újságíró Iskola külpolitika szakát fejeztem be. Az egyetem lapjánál, a Közgazdásznál dolgoztam 1991-ig, mint újságíró. De természetesen más lapoknak is írtam: megjelentem így az Interpress Magazinnál, a Magyar Ifjúságban, az ef-Lapokban vagy a Műszaki Életben. Fordítottam németből két szerelmes regényt a Harlequin Kiadónak. Majd egyéni vállalkozó lettem, s egy évtizeden keresztül az íróasztalfióknak írtam prózát, főleg esszéket, aforizmákat, és a gimnáziumi zsengék után 1995-től ismét verseket. 2001-ben tértem vissza a sajtó világába. Megjelentem újra cikkekkel, versekkel, prózákkal, német fordításokkal: főleg a Richard Wagner Társaság lapjában, a Hírmondóban, a Kapuban, a Betyárvilágban, a Magyar Világban, újdonsült városunk, Budakalász – ahol már harminchét éve élek nejemmel, Zitával – lapjában, a Kalász Újságban és a miskolci Irodalmi Rádiónál. De előfordultam többek között a Lyukasórában, a Galaktikában, a Nemzetőrben, a Havi Magyar Fórumban vagy például a Tárogatóban is. Több kiadó számos antológiájában, főképp az Irodalmi Rádió, a Maradok#Vers#Dal Háló és az Accordia Kiadó könyveiben, DVD-, CD- és egyéb kiadványaiban, valamint sok...

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Három igaz jó barát

Három igaz jó barát Te soha nem látod, milyen színpompás a sok tarka-barka virág. Te soha nem hallod, hogy miként kuncog pajkosan ez a szép

Teljes bejegyzés »
Uncategorized
Adorján L. Zoé

egy-idő

                                                 

Teljes bejegyzés »

Szeretném, ha..

Edit Szabó : Szeretném, ha … Két kezem engedi magasba a felszálló béke galambját, kitárja napfénynek szárnyát, uralma legyen oly hatalmas. Elküldeném a kérésemet, szerte

Teljes bejegyzés »

A polc tetején

Egy régi nyáron, egy csendes napon nagymamával és a húgommal elsétáltunk a falu alsó boltjába. Ritkán jártunk oda, mert távolabb esett a Szabadság utcától, ahol

Teljes bejegyzés »

A legszerencsésebb

  Szívesen cserélnék egy nehezebb napon egy magányos paddal. Talán különös gondolat, de a padoknak van valami irigylésre méltó tulajdonságuk. Nem kérdeznek, nem ítélkeznek, nem

Teljes bejegyzés »

Egy cica titkos naplója Tarnabodon

2026. november 6-án a Kultúrhagyomány Alapítvány meghívására Tarnabodon jártunk, ahol Héthelyi Krisztina szerzőnk ‘Egy cica titkos naplója’ című könyvét mutattuk be a gyerekeknek. A Héthelyi

Teljes bejegyzés »