„ Örökkévaló univerzumban „
Október végi ősködök szálltak le a Földre.
Nem töri át se Nap, se Hold, se semmi csillag fénye.
Örvénylő kék ég, vajsárga foltok szobám falán.
Talán Vincent van Gogh lelke.
Talán megkímél ma felkeresni
néhány
„örökkévaló univerzumban „ bolyongó
rosszakaratú lélek.
Grisette védelmében, de mégiscsak magányosan élek.
Reszkető reménnyel készülök alváshoz.
Járművek át-meg-ellbogó reflektorfényében.
Az idézet : Nádas Péter – Párhuzamos olvasókönyvéből való
Author: Gáthy Emőke
Gáthy Emőke az Irodalmi Rádió szerzője. “Nevem hivatalosan Bihary Zsoltné; barátaimnak Emőke, három fiamnak anyu, két nagyobbik unokámnak nagymama, a legkisebbnek MM, azaz Emem. Életem egyszerre egyszerű és bonyolult. Megszülettem, tanultam, aztán magam is tanítottam. Harmincnyolc esztendeig orosz és francia nyelvet ugyanabban a fővárosi középiskolában. Bonyolulttá bizonyos szövevényes kapcsolatok teszik, de hát erről és életem egyéb történéseiről szólnak az írásaim. 1974-ben, harmincegy éves koromban kezdtem írni. „Amikor fájt.” Talán ezért is nem bántam különösebben, hogy a fiók mélyén maradtak a verseim. Ám eljött egy pillanat, mikor rájöttem, hogy tanulságosak lehetnek mások számára is. Azóta adom közre őket. Az Interneten, és itt az Irodalmi Rádióban.”
