Gondolatok Kurucz Árpád: Válaszúton című novellájáról

„A halál biztos, az időpontja bizonytalan” – mondja a latin bölcselet.

 

A novella főszereplője, Karner Ferenc hatvan év körüli férfi. Van, aki még ilyen korban nősül, vagy utódot nemz.

Karner Ferenc nem közéjük tartozik. Amikor az orvosa közli vele, hogy súlyos szívbeteg, sürgős műtétre van szüksége, lepereg előtte az élete. Nem sorrendben, ide-oda ugrálva az időben. Mindenen túl van már, ami elképzelhető. Boldog és tragikus perceken, órákon, szerelmeken, veszteségeken. Halálközeli baleseteken, és csodával határos megmeneküléseken. Nincsenek megvalósulatlan álmai, nincsenek tervei. Nem fontos senkinek, legalábbis nem mutatja ki senki. Van viszont kézremegése, ami előrevetíti egy hosszú leépülés, és lassú, keserves haldoklás lehetőségét. Mire az orvos elmondja a mondókáját, ő már dönt. Nem kéri a műtétet, a továbbélés esélyét, nem látja értelmét a küzdelemnek. Amikor kimondja, szinte megkönnyebbül, és az olvasó nem tud vitatkozni vele. Van, amikor két rossz közül kell a kevésbé rosszat választanunk.

„Tudd, valami most véget ér, de csak azért, hogy átadja helyét egy új kalandnak.” – mondta régen a kislányának.

Most ő vág neki az ismeretlennek.

A novella megjelent : A fények álmodnak? című antológiában.

Kertész Vali
Author: Kertész Vali

Kertész Vali vagyok, 1961-ben születtem Ricsén, azóta is itt élek. 2023-ban jelent meg első novellám, a Kendvenc ételem története című antológiában Búcsú címmel. Azóta többször szerepeltek verseim, novelláim különböző válogatásokban. Eddig a családdal, a az anyagiak előteremtésével voltam elfoglalva, most végre eljutottam az önmegvalósításhoz. Remélem, maradt még rá időm.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Valami közeleg

  Csitt-csatt, a hó az ablaküvegen kopog, Odabenn a kandalló friss fától ropog. Tik-tak, tik-tak, a régi óra éjfélt üt, És a nagy szobában mézillatú

Teljes bejegyzés »

Hozzád…

Hozzád szólok, ki keresed Önmagad. Hozzád, ki sejti már, mi végre van a világ, s benne az ember, a létező tudat, az elme, a szív,

Teljes bejegyzés »

Útmutatásod

Mindig fényként jártál előttem, Útmutatásod nem feledem. Mindig szerettél volna példát mutatni, A munkáddal kitartásra tanítani.   Megmutattad, semmi nem könnyű, De az élet így

Teljes bejegyzés »

Ha ég a gyertya

Edit Szabó : Ha ég a gyertya Fehér krizantémből csokrok zöld fenyő közt kivirultok, a sírhanton vagy vázában, égő gyertya árnyékában. Sejtelmesek, varázsfények, gyertya mellett

Teljes bejegyzés »

A Csodák kertje

Létezik benned egy hely. Valahol a lelked és a szíved mezsgyéjén. Egy hely, ahová elvágyódsz minden pillanatban. Egy hely, ahol békére lelhetsz, ahol szeretet vár

Teljes bejegyzés »