Rózsa Iván: Anti-reinkarnáció és újjászületés

Rózsa Iván: Anti-reinkarnáció és újjászületés

Csak a Sátán éled újjá, mindig más és más alakot, formát, figurát ölt; idomul a fennálló viszonyokhoz, korszerűsödik?! A Megváltó második eljövetelére meddig kell várnunk; az idő nem így fejlődik, Isten arcán aggodalom tükröződik…
Rohadt, rohadt ez a világ: terjeng mindenfelé már a rothadó bűz… El innen, el e bolygóról; Isten vagy Sátán minket messzire űz…
Biztos, máshol is vannak életek, fejlettebbek nálunk… Miért kell mégis e bolygón ébrednünk, hálnunk?!
Miért nem veszik fel ezen úri lények velünk a kapcsolatot? Megvárják, míg az önző, emberi faj kiirtja magát, vagy itt hagy csapot-papot?!
Magára hagyja Föld-anyánk, akkor jönnek el ők hozzánk? És mi, akik akkor még élünk; Isten felé fordíthatjuk végre orcánk…
Kimondjuk, amire gondolunk! S megtisztul agyunk… S véle a világ… És ekkor meglátod Őt, aki téged mindig látott, és téged most is lát…

Budakalász, 2019. október 12.

Rózsa Iván
Author: Rózsa Iván

Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője. Pécsett, az ikrek jegyében születtem, 1959. május 27-én. Tehát tüke pécsi vagyok. Szülővárosomban érettségiztem, a Nagy Lajos Gimnáziumban, 1977-ben, kémia tagozaton. Igaz, általános iskolában matematika tagozatos voltam. A pesti Közgázon, külgazdaság szakon diplomáztam 1984-ben, majd 1986-ban az Újságíró Iskola külpolitika szakát fejeztem be. Az egyetem lapjánál, a Közgazdásznál dolgoztam 1991-ig, mint újságíró. De természetesen más lapoknak is írtam: megjelentem így az Interpress Magazinnál, a Magyar Ifjúságban, az ef-Lapokban vagy a Műszaki Életben. Fordítottam németből két szerelmes regényt a Harlequin Kiadónak. Majd egyéni vállalkozó lettem, s egy évtizeden keresztül az íróasztalfióknak írtam prózát, főleg esszéket, aforizmákat, és a gimnáziumi zsengék után 1995-től ismét verseket. 2001-ben tértem vissza a sajtó világába. Megjelentem újra cikkekkel, versekkel, prózákkal, német fordításokkal: főleg a Richard Wagner Társaság lapjában, a Hírmondóban, a Kapuban, a Betyárvilágban, a Magyar Világban, újdonsült városunk, Budakalász – ahol már harminchét éve élek nejemmel, Zitával – lapjában, a Kalász Újságban és a miskolci Irodalmi Rádiónál. De előfordultam többek között a Lyukasórában, a Galaktikában, a Nemzetőrben, a Havi Magyar Fórumban vagy például a Tárogatóban is. Több kiadó számos antológiájában, főképp az Irodalmi Rádió, a Maradok#Vers#Dal Háló és az Accordia Kiadó könyveiben, DVD-, CD- és egyéb kiadványaiban, valamint sok...

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Az Irodalmi Rádió legjobb szerzői

Ebben a bejegyzésben egy arcképcsarnokot közlünk „az Irodalmi Rádió legjobb szerzője” cím és díj birtokosairól. A díjat 2006 óta adjuk át az évente megrendezésre kerülő

Teljes bejegyzés »
Versek
Mészáros Csaba

Tükör

Hazug szóval felelni hazug hatalomra: az csak törékeny rendet hasít darabokra. Ki ferdét mond, bár igazat várna cserébe, nem épít hazát – csak romot hagy

Teljes bejegyzés »
Versek
Mészáros Csaba

Harmónia

Ha zajt hallasz a világ minden szögletében, csak a külvilágot látod sötét színeiben, mert ki békét kívül kutat, míg belül háborog, annak árva lelkében egy

Teljes bejegyzés »
Versek
Mészáros Csaba

Ott találkoztunk

Ott találkoztunk, ahol a hó még csendben ropog, ezüstös jegén lábnyomaink fénye ragyog, egy idegen táj volt, mégis ismerős minden mozdulat, mintha úgy rendelték volna,

Teljes bejegyzés »
Versek
Mészáros Csaba

A víz emlékezete

A víz sosem kérdez, csak csendben áramol, hegyek szívéből fakad, érként araszol, tenyerünk közt egy pillanatra megmarad, majd visszatér és a végtelenbe szalad. Erdők szomját

Teljes bejegyzés »
Versek
Mészáros Csaba

A holnapok válaszai

Holnap már tisztább lehetne az ég, ha ma nem szórunk újabb port bele. Mit ma elvetünk, egyszer visszatér, s a jövőnket írjuk meg vele. Holnap

Teljes bejegyzés »