Elindulok

Köd lepte, kietlen most ez a vidék,

akárcsak a szívem, ami sírhatnék.

Nem leli helyét nincstelen életben,

elvárná, hogy itt is valós fény legyen.

 

A költözéstől is fájni kénytelen,

máshol a lét szomorú, gyökértelen.

Itt hagyni egy boldog család melegét,

vinni magamban életük értelmét.

 

Nehéz a batyumat hátamra venni,

valameddig, vagy örökre elmenni.

A szeretteimet mind itthon hagyni,

egymás oltalmára nem számíthatni.

 

Önző dolog talán, hátra sem nézek,

nem szeretnék értem hulló könnyeket.

Bár az arcomon is folyvást peregnek,

nem akarom mutatni ezt senkinek.

 

Édesanyám halk hangja még hallatszik,

nekünk ezután a nap csak hanyatlik.

Álladó várakozás lesz életünk,

legtöbbet telefonon beszélhetünk.

 

Buglyó Juliánna
Author: Buglyó Juliánna

Buglyó Juliánna az Irodalmi Rádió szerzője. Balmazújvároson születtem, ma is itt élek. Alsó tagozatos gyermekek tanításával foglalkozom, melyhez a képesítést a Debreceni Kölcsey Ferenc Tanítóképző Főiskolán szereztem. Két felnőtt fiam van. 2017 óta vagyok tagja az Irodalmi Rádiónak. Ebben az évben 3. helyezett lettem az “év pedagógusa ” pályázaton. Rendszeresen írok pályázatokra, közülük több alkotás megjelent antológiákban is. 2019.09.26-án megjelent első kötetem Kalandok közt címmel az Irodalmi Rádió kiadásában. Gyermekverseket tartalmaz. 2022-ben jelent meg a második kötetem, ez elsősorban felnőtteknek szól.  

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Versek
Mészáros Csaba

Tükör

Hazug szóval felelni hazug hatalomra: az csak törékeny rendet hasít darabokra. Ki ferdét mond, bár igazat várna cserébe, nem épít hazát – csak romot hagy

Teljes bejegyzés »
Versek
Mészáros Csaba

Harmónia

Ha zajt hallasz a világ minden szögletében, csak a külvilágot látod sötét színeiben, mert ki békét kívül kutat, míg belül háborog, annak árva lelkében egy

Teljes bejegyzés »
Versek
Mészáros Csaba

Ott találkoztunk

Ott találkoztunk, ahol a hó még csendben ropog, ezüstös jegén lábnyomaink fénye ragyog, egy idegen táj volt, mégis ismerős minden mozdulat, mintha úgy rendelték volna,

Teljes bejegyzés »
Versek
Mészáros Csaba

A víz emlékezete

A víz sosem kérdez, csak csendben áramol, hegyek szívéből fakad, érként araszol, tenyerünk közt egy pillanatra megmarad, majd visszatér és a végtelenbe szalad. Erdők szomját

Teljes bejegyzés »
Versek
Mészáros Csaba

A holnapok válaszai

Holnap már tisztább lehetne az ég, ha ma nem szórunk újabb port bele. Mit ma elvetünk, egyszer visszatér, s a jövőnket írjuk meg vele. Holnap

Teljes bejegyzés »

Ősz Dezső

  Megállíthatatlanul itt liheg az ősz, Nyakunkba rakja nyirkos kabátját, mi rőt. Megrázta ma egy kicsit, hogy kapjunk mi is, Élvezzük az esőt, ez nem

Teljes bejegyzés »