Rózsa Iván: Íme, az ember!

Rózsa Iván: Íme, az ember!
(Haiku-füzér)

A senkik földjén
A senkik földjén
Fő-senki a legfőbb úr,
Saját levében…

Furcsa divat
Saját levében
Fő már lassan mindenki;
Furcsa egy divat…

Majmok
Furcsa egy divat…
Másokat majmolókat
Majmolni, csak úgy…

Plágium
Majmolni, csak úgy…
Nincs önálló ötleted?
Majmok majma vagy!

Bárki is vagy!
Majmok majma vagy!
Bármi is a rangod, ám
Szerencséd elhagy…

Fordul a kocka
Szerencséd elhagy…
És akkor lesz haddelhadd!
Eddig csak játék…

Csak játék?
Eddig csak játék…
Mi volt… Ám sokan így is
Meghaltak ebbe…

Mindig
Meghaltak ebbe…
Ám máskor is ilyen volt
Az élet – mindig.

Carpe diem!
Az élet – mindig
Rövid, ámde kegyetlen:
Élj hát a mának!

Szabadság
Élj hát a mának!
Ne főnöknek, királynak!
Legyél független!

Cogito ergo sum
Legyél független!
Önálló lény! Ki még tán
Gondolkodik is…

Embernek mondható
Gondolkodik is…
Érez, együtt érez is:
Mondhatni, ember!

Budakalász,
2021. július 3.

Rózsa Iván
Author: Rózsa Iván

Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője. Pécsett, az ikrek jegyében születtem, 1959. május 27-én. Tehát tüke pécsi vagyok. Szülővárosomban érettségiztem, a Nagy Lajos Gimnáziumban, 1977-ben, kémia tagozaton. Igaz, általános iskolában matematika tagozatos voltam. A pesti Közgázon, külgazdaság szakon diplomáztam 1984-ben, majd 1986-ban az Újságíró Iskola külpolitika szakát fejeztem be. Az egyetem lapjánál, a Közgazdásznál dolgoztam 1991-ig, mint újságíró. De természetesen más lapoknak is írtam: megjelentem így az Interpress Magazinnál, a Magyar Ifjúságban, az ef-Lapokban vagy a Műszaki Életben. Fordítottam németből két szerelmes regényt a Harlequin Kiadónak. Majd egyéni vállalkozó lettem, s egy évtizeden keresztül az íróasztalfióknak írtam prózát, főleg esszéket, aforizmákat, és a gimnáziumi zsengék után 1995-től ismét verseket. 2001-ben tértem vissza a sajtó világába. Megjelentem újra cikkekkel, versekkel, prózákkal, német fordításokkal: főleg a Richard Wagner Társaság lapjában, a Hírmondóban, a Kapuban, a Betyárvilágban, a Magyar Világban, újdonsült városunk, Budakalász – ahol már harminchét éve élek nejemmel, Zitával – lapjában, a Kalász Újságban és a miskolci Irodalmi Rádiónál. De előfordultam többek között a Lyukasórában, a Galaktikában, a Nemzetőrben, a Havi Magyar Fórumban vagy például a Tárogatóban is. Több kiadó számos antológiájában, főképp az Irodalmi Rádió, a Maradok#Vers#Dal Háló és az Accordia Kiadó könyveiben, DVD-, CD- és egyéb kiadványaiban, valamint sok...

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Három igaz jó barát

Három igaz jó barát Te soha nem látod, milyen színpompás a sok tarka-barka virág. Te soha nem hallod, hogy miként kuncog pajkosan ez a szép

Teljes bejegyzés »
Uncategorized
Adorján L. Zoé

egy-idő

                                                 

Teljes bejegyzés »

Szeretném, ha..

Edit Szabó : Szeretném, ha … Két kezem engedi magasba a felszálló béke galambját, kitárja napfénynek szárnyát, uralma legyen oly hatalmas. Elküldeném a kérésemet, szerte

Teljes bejegyzés »

A polc tetején

Egy régi nyáron, egy csendes napon nagymamával és a húgommal elsétáltunk a falu alsó boltjába. Ritkán jártunk oda, mert távolabb esett a Szabadság utcától, ahol

Teljes bejegyzés »

A legszerencsésebb

  Szívesen cserélnék egy nehezebb napon egy magányos paddal. Talán különös gondolat, de a padoknak van valami irigylésre méltó tulajdonságuk. Nem kérdeznek, nem ítélkeznek, nem

Teljes bejegyzés »

Egy cica titkos naplója Tarnabodon

2026. november 6-án a Kultúrhagyomány Alapítvány meghívására Tarnabodon jártunk, ahol Héthelyi Krisztina szerzőnk ‘Egy cica titkos naplója’ című könyvét mutattuk be a gyerekeknek. A Héthelyi

Teljes bejegyzés »