Gy

Ahogy paplan és Nélküled,
Abban az illóolajjal átitatott szobában csak úgy hevertem,
Hirtelen ott voltál mellettem.
Én csendben szuszogtam
Hason fekve.
Észrevétlen rám feküdtél,
Libabőrös lettem.
Szúrtalak,
Te öleltél;

Csókoltál.
Borostád minden kardja
Édes gyilok.
Veled elkárhozni
Akarok!

Potyó Katalin Borbála
Author: Potyó Katalin Borbála

Potyó Katalin Borbála az Irodalmi Rádió szerzője.2008 márciusában kezdtem írni. Az egyetem első évében.Első múzsám ki más lett volna, mint egy elérhetetlen, vagy annak hitt férfi. Azóta múzsák jöttek, mentek. Az egyetem véget ért. Az írás folytatódott. Olykor melankóliával, olykor boldogsággal fűszerezve.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Versek
Ivántsy Gábor

csillagnéző…

  …onnan is tudhatom, hogy őszinte vagy, hogy énekelsz-e magadnak mellettem. meg, hogy vagy-e önfeledt, meg vidám, táncosmadár, borús felhő, nap-hold,  meg mindenféle természetű természetdarab.

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Pedig…

Rózsa Iván: Pedig… A csúnyák általában irigyek a szépekre; A félig sem selejtek pedig a készekre; A buták többnyire utálják az okosokat: Pedig tanulhatnának tőlük

Teljes bejegyzés »

Rózsa Iván: Az élet élvezete

Rózsa Iván: Az élet élvezete Hallgatom a zenét, és közben elgondolkodom: Kiváltságos vagyok, hogy ezt így hallhatom?! Nem mindenkinek jó a füle, a hallóképessége; Van,

Teljes bejegyzés »