|
A késő reneszánsz idején, a 16. század harmadik negyedében a reneszánsz világa kezd felbomlani. Az építészetben kettős folyamat figyelhető meg. A téralakításban nagyobb szabadságra, a mozgás élményét keltő változatosságra törekszenek. Ugyanakkor a formálás elmerevedik. Az oszloprendek alkalmazását megmásíthatatlan szabályok szigorítják. A manierista építészet tehát igyekszik a klasszikus térkompozíciót megbontani, így a térprobléma új megoldása jelentkezik a homlokzatépítésben. Olyan térlátomást teremt az építész, amely összeegyeztethetetlen a tapasztalati térrel, hamis térlátomásra törekszik. A kert, a labirintus - és a bennük inkább otthonos művelt ember: íme, előttünk a manierista művész.
Összefoglalva a manierista építészet fő jellemzői:
Piazza del Campidoglio, Róma A
Capitolium
- az antik Róma vallási életének központja - a középkor évszázadaiban a városi
közigazgatás székhelye, továbbá a város függetlenségének jelképe volt. 1537-ben
a pápa és a polgárság képviselői határozatot hoztak a teljesen lepusztult tér
újjáalakítására. Michelangelót eleinte csupán egy új talapzat és a térhez
felvezető lépcsősor tervezésével bízták meg. A lépcső 1552-ben készült el. A
következő pápa idején került sor átfogó építészeti terv alapján a munkálatok
folytatására. Michelangelo újjáalakította a téren lévő paloták homlokzatát. A
tér kiemelt jelentősége a Castort és Polluxot ábrázoló, 1560-ban kiásott római
szoborkolosszusoknak a lépcső felső végénél történő elhelyezése, valamint a
kövezet Tivoliból származó mészkővel való berakásos mintázata révén külön
hangsúlyt nyert.
Firenze Az Uffizi-palotát, mely a Mediciek kormányzatának székhelye volt, Vasari tervezte. Az épületet galériaszerű, a Ponte Vecchión az Arnó folyón átívelő folyosó köti össze a Mediciek egykori otthonával, a Palazzo Pittivel. Vasari klasszikus építészeti elemeket alkalmazott ugyan, mégis eredeti módon interpretálta azokat.
Párizs: Louvre. A francia királyok párizsi palotája volt. A Szajna partján, a városfalakhoz csatlakozó középkori erőd helyén épült. Tervezésével I. Ferenc a kor legjelentősebb francia mesterét, Pierre Lescot-t bízta meg. Lescot jól ismerte az itáliai építészet eredményeit. Annak szellemében, de még-is a hazai felfogáshoz illő, sajátosan francia kastélyt tervezett. Elgondolása csak részben valósult meg. A későbbi építkezésekkel hatalmassá növelt együttesen belül a Lescot-szárny a Louvre négyszögű nagy udvarának délnyugati oldalán áll. Két-emeletes homlokzata hálós tagolású. A középső axist íves timpanonnal záródó, korintuszi fél oszlopokkal tagozott, kiskiülésű rizalit hangsúlyozza. A szélső axisokban ehhez hasonló, csak valamivel keskenyebb sarok rizalitok fejezik be a homlokzatot. A rizalitok között a földszinten 3-3 Colosseum-motívumos vakárkád mélyül; azok keretezik a jellegzetesen franciás arányú, nyúlánk ablakokat. Az első emelet ablakai oromzatos keretezésűek, a záródásuk váltakozva háromszögű és íves. A fő-párkány fölött attika szintként alakított második emeleten a nyílások között a falfelületet alakos domborművek díszítik. A Lescot-szárny homlokzatán már nyoma sincs a kora reneszánsz kastélyok festőien szabad alakításának. A részletek antikizálóak, a felhasználásuk módja is pontosan megfelel az itáliai építészetben érvényesülő szabályoknak. Az arányrendszer és rizalitos tagolás azonban sajátosan francia.
Az Escorial nevű kolostorpalota a spanyol humanista és matematikus Juan Baptista de Toledo tervei alapján épült Szent Lőrinc tiszteletére. Az építési munkálatokat Juan de Herrera (kb. 1530 - 1597) spanyol építész és matematikus fejezte be. A méltóságteljes, tartózkodó és lenyűgöző épület II. Fülöp abszolút tekintélyét sugallja, aki még külhoni vendégeitől is elvárta, hogy a spanyol udvari etikett előírásainak megfelelően fekete ruhát viseljenek. A négyzetesen elhelyezkedő épületegyüttes középpontját egy templom alkotja. Itt helyezték el azt a nagyszámú ereklyét, amelyet maga II. Fülöp szerzett meg. A király magánlakosztályai mellett az Escorial egy kolostort, egy mauzóleumot, egy könyvtárat és a királyi kormányzati épületeket foglalta magában. |
