1990 Luca-napján születtem. Gyermekkoromat a festői Bakonyjákón töltöttem.
A természet közelsége, a falusi élet csendje meghatározó volt számomra. Gyerekként még megtapasztalhattam egy eltünőben lévő világ apró csodáit. Már gyerekként is vonzódtam az irodalomhoz és a művészetekhez – szerettem figyelni az embereket, hallgatni a történeteiket.
Középiskolai éveimet egy zeneművészeti szakközépiskolában töltöttem, ahol klasszikus és népi klarinétot tanultam. Itt ismerkedtem meg a magyar népzene és néprajz mélyebb világával, ami később nagy hatással volt írásaimra. így születtek meg első történeteim.
A néprajz iránti lelkesedésem arra ösztönzött, hogy mélyebben megismerjem szülőfalum hagyományait. Népi vallásosság és szakrális emlékek témában végeztem gyűjtést Bakonyjákón, amelyet később országos versenyen is díjaztak.
2012-ben jelent meg „Egy tucat bakonyi betyármese” című mesekönyvem. 2013-ban pedig a felnőtteket szólitottam meg: ,,Történetek a faluból’’ cimű, néprajzi témájú novelláskötetemmel.
A pedagógia mindig közel állt hozzám, így tanítói és tanári diplomát szereztem. A néprajz és a tanítás iránti szeretetem később találkozott, és ennek eredményeként született meg a „Több tucat feladat bakonyi betyármesékhez” című szövegértési gyűjteményem.
Életem során több nagyvárosban is éltem, mégis mindig hazahúzott a szívem. 2024-ben férjemmel és két kisfiunkkal visszatértünk Bakonyjákóra, ahol végre igazán otthonra találtunk.
Hosszú évek után itt tudtam újra irni. Mindig is lenyűgözött a teremtett világ szépsége, a természet változásai és az emberi lélek mélységei. Írásaimban igyekszem rávilágítani az emberi sorsok különös alakulására, az egymás mellett élők kontrasztjaira.
Hiszem, hogy minden történet ott lapul körülöttünk – a tájban, az emberek tekintetében, a kimondott és kimondatlan szavakban. Szeretem alázattal figyelni a természetet és az emberi sorsokat, és ezekből merítkezve alkotni.
Alkotóként és emberként is célom, hogy folyamatosan fejlődjek, tanuljak, és olyan értékeket teremtsek, amelyek örömet, példát, elgondolkodást vagy megnyugvást adhatnak az olvasóimnak. Az írás számomra hivatás, öröm és felelősség – egy lehetőség, hogy megőrizzem és továbbadjam mindazt, amit a világ szépsége és az emberi lélek törékenysége tanít nekünk.