User banner image
User avatar
  • Horváth Szabolcs

Írások

Sötét szobámban

Sötét szobámban   Most sötét van szobámban, Hasalok közepén; Ott vagyok, s úgy, Ahogy lenni akarok én. Feketén, s búsan bámulnak rám, A szőnyeg porszemei;...

Ülj le mellém csend

Ülj le mellém csend   Ülj le mellém csend, Foglalj nyugodtan helyet; Megkínálhatlak valamivel, Vagy meséljek neked? Minden jóval kínálnálak, De máshová nyílottak az égnek...

A fiú, aki egyszer voltam

A fiú, aki egyszer voltam   Írom mostan múltamnak versem, A fiú, aki voltam, alig tizenhat évesen. Ki eldobott egy életet, tizenhetedig évének derekán, Kinek...

Kirakatban

Kirakatban   Ő maga teremtett, A nagyság, s a mindenség; Mi vagyunk gyermekei, S még sincs vele feleség. Több tulajdonban is álltam, Hosszú utat járt...

Illúzióm ölelésében

Illúzióm ölelésében   Téli napnyugták, Mily szépek is vagytok, De mégis a legszebbet, Karjai adják.   Ölel, Simulva, Soha nem enged ilyenkor el, S közben...

Mely egykor kezed érintette

Mely egykor kezed érintette   Tán búcsú vers, Még magam sem tudom; Itten van a nagy művem újra, S most, csak ezt bámulom.   Itten...

Ismerjük egymást

Ismerjük egymást   Hallottam már nevedről, Híred gyorsan terjedt felém; S az én kézfogásom volt számodra, Minden költemény. Hallottam jót, Abból pedig sokat; S te...

Jóslat(ok)

Jóslat(ok)   Romos épületben látja meg a holdnak világát, Mutogatja bőszen, az igazi világát. Csiszolatlan gyémántként bánik legjava szavaiban, Majd milliónyi katona áll a harcedzett...

Még egy percig veled

Még egy percig veled   Hamarosan újra elválunk, De még itt vagyok neked; Nyomasztó érzés a búcsú, Még egy percig veled. Ennyi tán az időm,...

Isten hozott

Isten hozott   Isten hozott édes gyermek, Ezen a görbe, és sík világon; Még meg sem láttad a napvilágot, De már szüleidnek te vagy a...
Megosztás
Megosztás
50