-
Kollár Nélia
Írások
Amiért a versek születnek
Azért születtetek, Kedves kis versek, Hogy felfedjétek, Milyen, ha valaki a fájdalom völgyében reked. A fájdalom, Olyan, mint egy aranyló apró pont. Addig őrizgetjük, Addig...
Titkos ajtó
Lelkem ajtaja bezárult, A szívem a sok fájdalomba belesajdult. Vajon nyílik-e majd valaha? Lelkem titkos ajtaja… Sokszor nyitogattam, Sok embernek bizalmat szavaztam, Naiv, gyermeteg lelkem,...
Társas magány
A legfájdalmasabb, Ha magad maradsz. Még rosszabb, ha nem vagy egyedül, Mégis a legmagányosabb ember az, ki a tükörben veled szemben ül. Emberekkel tele, Szíved...
Szegénység
Olyan jó volna, Ha csak annyi pénzem volna, Hogy ne kelljen lesnem, A polcon, miért mennyit kell fizetnem. Ha csak annyim lenne, Hogy néha egy...
Miért is jó?
Miért is jó alkotni? Magadból az indulatot kiírni? Mert néha fáj megszólalni, És úgysem tudják befogadni. Befogadni, mit mondanék, Ha a gondolatomnak hangot adnék. Hogyan...
Ünnepnap (Költészet Világnapja)
Mit jelent a költészet nekem? Visszaadta az életem. Kikergetett a sötétből, Felemelt a földről. Hitet adott e nehéz, fájdalommal teli világban, Segített boldogulni a magányban....
Emlék, ami felőröl
Egyszer eljön a pillanat, Mikor az őszinteség teret kap. Emlékeid körülölelnek, De lesz, amit talán el sem engedek. Nem engedem, Hisz lelkiismeretem nem engedi, Beleégett...