A történetek körülvesznek minket, ha figyelünk rájuk. A buszon, a parkban, otthon, az iskolában/munkahelyen, vagy akár az erdő legrejtettebb zugaiban. Célom olyan történetek írása, melyek sokszor nyersek, mégis átérezhetők bárki által. Ihleteimet legtöbbször nem írott forrásból nyerem, hanem mindennapi eseményekből, akár filmekből, videójátékokból. Hisz mindenhol vannak értékes történetek, ha el tudjuk őket mélyíteni magunkban. Úgy vélem, a modern technológia és a könyvírás nem zárják ki egymást, sőt, szeretném az egyetemes kérdéseket egy könnyedebb hangnemben eljuttatni az olvasókhoz. A lét és a sors témái sok szorongást és bizonytalanságot okozhatnak, mégis – ha összegeznem kéne – ott van az a megnevezhetetlen, keserédes érzés: a szép és a rút, a sötét és a fény, a lenni vagy nem lenni. Remélem, a történeteimmel közösen megnevezhetjük ezt a megnevezhetetlent.
Ezennel debütáltatom a Lena Vallich írói álnevet azon lány részére, aki kiskorától kezdve teljes füzeteket írt kedvenc történeteiről, s nap mint nap a valóság és képzelet határán járt. Üdvözlök minden álmodozót, különcöt, elveszett lelket és elkallódottnak ítélt fiatalt, és mindenki mást, aki követi munkásságom! Bennünk és történeteinkben több van, mint gondolnák.

Személyes írói blogom: https://lenavallich.wixsite.com/szabadsagtortenetek