Brettnerné Ónadi Krisztina vagyok.

2024 november elején létrehoztam saját verses oldalamat a facebookon Versek egy Főnix tollából néven és lassan itt az idő, hogy ugyanezen a címen testet öltsön egy verseskötet is.

És az előzmények:
Tizennyolc évesen írtam néhány verset. Aztán harminc évig nem történt semmi. Ez persze így nem igaz. Sokminden történt velem harminc év alatt, sok mindent csináltam..., de a versírás nem szerepel a listán.
Aztán történt valami... és kinyílt egy Kapu. Azóta – most már három éve - írom a verseket.

Nem rendelkezem semmilyen képzettséggel az írással, versírással kapcsolatban, „azt írom, ami jön” és ahogy jön, szabadon, szabályok nélkül, bár az utóbbi időben haikuk írásával is megpróbálkoztam.
Két téma van, ami leginkább érdekel... Kint a természet és bent a lélek - az varázsol el.

Eddig tizenhárom versem jelent meg nyomtatásban, egy az Irodalmi Rádió Szeretettel édesanyámnak című anyáknapi antológiájában (  ), három az Advent fényei (2024) című antológiában (Kiadó: Gyermekjóléti Alapítvány/OMLIT), kilenc pedig a Holnap Magazin Év végi kötetében.
Három versem szerepel a Lélekharang címen megjelent e-bookban, melyet a Művész Magazin adott ki. Az őszi (Halottak napja, Mindenszentek témakörben kiírt) pályázatukra beküldött verseim közül Az élet értelme című versemért elismerő Oklevelet kaptam.

Ezen túl tíz versem hallható Csórics Balázs színművész előadásában a művész úr facebookoldalán, Varázsigék című posztjai között.

Tagja vagyok a Németh Nyiba Sándor által vezetett Krúdy Gyula Irodalmi Körnek.

Azt mondanám, hogy kezdő vagyok... De most, hogy ezt így összeszedtem és leírtam... (és persze ez még nem minden...) és ezernyi vers három év alatt... Lehet, hogy mégsem?