„a rozsdafoltok szépek: Mintha virágok lennének.”
Érdekes meglátás. Tetszéssel olvastam.
Szeretettel: Rita
„Rejtsd szívedbe, valakinek valahonnan – Végtelen szerelem – zenélő dallamát!”
Tetszéssel olvastam szép soraid, bizony a zene nagy hatással van ránk, ez lehet pozitív, de negatív is. Remek képet választottál hozzá.
Hát, ha ez igaz, akkor döbbenetes. Hála Istennek sem a nevével, sem a személyével nem találkoztam. Ismerősnek csak azokat jelölöm be, akiket valóban ismerek, hiába jelentkezik bárki más is.
„nemes lelke tiszta volt, mint a fény, mint a forrás.”
Ilyen szépséget olykor már csak a kisbabákban látok.
„Hogy ki volt Ő? Én voltam, valamikor hajdanán.”
Olykor nehéz elfogadni, hogy már nem azok vagyunk, akik voltunk.
Még a fák is emlékeztetni tudnak és amíg emlékezünk, addig szívünkben él az, aki testben már eltávozott.
Én is csodálattal nézem a hóesést – sajnos elég ritka – gyönyörű, ahogy befedi azt a szürkeséget.
„Szívem ragyogni kezdett, mint a nap, amíg szomjazó lelkem duzzadt, mint a csermely”
Tetszéssel és szeretettel: Rita
„Könnyek felszáradnak, új dal szól, remény nyílik, mint a hóvirág.”
A remény hal meg utojára.
„Fa ágáról apró rozsdafarkú lenyűgöző melódiát zengett.”
A természet csodálója díjat javaslom neked. Minden versed csodálja azt.
„a rozsdafoltok szépek:
Mintha virágok lennének.”
Érdekes meglátás. Tetszéssel olvastam.
Szeretettel: Rita
„Rejtsd szívedbe, valakinek valahonnan
– Végtelen szerelem – zenélő dallamát!”
Tetszéssel olvastam szép soraid, bizony a zene nagy hatással van ránk, ez lehet pozitív, de negatív is. Remek képet választottál hozzá.
Szeretettel: Rita
Hát, ha ez igaz, akkor döbbenetes. Hála Istennek sem a nevével, sem a személyével nem találkoztam. Ismerősnek csak azokat jelölöm be, akiket valóban ismerek, hiába jelentkezik bárki más is.
Szeretettel: Rita
„nemes lelke tiszta volt, mint a fény, mint a forrás.”
Ilyen szépséget olykor már csak a kisbabákban látok.
Szeretettel: Rita
„Hogy ki volt Ő? Én voltam, valamikor hajdanán.”
Olykor nehéz elfogadni, hogy már nem azok vagyunk, akik voltunk.
Szeretettel: Rita
Még a fák is emlékeztetni tudnak és amíg emlékezünk, addig szívünkben él az, aki testben már eltávozott.
Szeretettel: Rita
Én is csodálattal nézem a hóesést – sajnos elég ritka – gyönyörű, ahogy befedi azt a szürkeséget.
Szeretettel: Rita
„Szívem ragyogni kezdett, mint a nap,
amíg szomjazó lelkem duzzadt, mint a csermely”
Tetszéssel és szeretettel: Rita
„Könnyek felszáradnak, új dal szól,
remény nyílik, mint a hóvirág.”
A remény hal meg utojára.
Szeretettel: Rita
„Fa ágáról apró rozsdafarkú
lenyűgöző melódiát zengett.”
A természet csodálója díjat javaslom neked. Minden versed csodálja azt.
Szeretettel: Rita