Vágyom Rád
Mint száraz föld az eső éltető nedvére, mint éhes gyermek a cukor édes ízére, mint sarjadzó növény az ösztönző napsütésre, mint fáradt vándor a meleg
Ilona Sesay
2026.02.08.
Nincs hozzászólás
Mint száraz föld az eső éltető nedvére, mint éhes gyermek a cukor édes ízére, mint sarjadzó növény az ösztönző napsütésre, mint fáradt vándor a meleg
A Szent Anna-kápolna rózsaablakában két pacsirta üldögél békésen, magában. Hajnalonként énekük elhallatszik messzire, boldogságuk zenéje így derít jókedvre. E szépséges muzsika egybeforrt a
Negyvenhét év kellett hozzá – mint egy hosszúra nyúlt próba: néha káosz, máskor ragyogás, és nem kevés megpróbáltatás. A napok s évek jöttek-mentek, kilincset
Nem őt választottam. Kitől megdobbant a szívem, ha csak nézett szép szemével, és én elhittem hirtelen, hogy van az a fajta szerelem, amit mások nem
Fenn, ahol az éj nem alszik, s a fény csak emlékekben rezdül, ott járnak ők – a eltávozottak, csillagporban, csendbe öltözötten. Nem szóval intenek, nem
A szép emlékük velem maradt, bár a lelkem széjjelszakadt. Van bennem még fájdalom bőven, ki fontos volt, elvették tőlem. Csendes ürességet érzek, s lelkem mélyén
Ragyog a nap,fényét hinti, tavaszi szél ágat ringat, Virág nyílik minden réten, illata száll fenn az égen. Patak csobban, cinke dalol, zöld lomb alatt élet