Hiába

Hiába ásogat árkokat a hited,
átölve szíved viharos végvárát,
ébren elfelejted édes álmod rideg
szellőbe szelídült fergeteges vágyát.

Hiába építget gátakat erényed,
tavaszi dalokkal medréből kiárad
köveket görgető hegyi patak éned,
s felszínre sodorja szennyét a világnak.

Török Nándor
Author: Török Nándor

Török Nándor az Irodalmi Rádió legjobb szerzője 2017. cím birtokosa. 1965-ben születtem, a felvidéki Lelesz községből származom. Gimnáziumi tanulmányaimat Nagykaposon és Selmecbányán végeztem. 1989-ben szereztem kertészmérnöki diplomát Budapesten. Azóta itt élek. Első verseimet az egyetemi évek alatt írtam, majd kb. 20 év szünet után, 2010-ben újra az írás felé fordultam. Elég későn kezdtem publikálni. Nyomtatásban 2015-től jelentek meg írásaim az Agria irodalmi folyóiratban, a Magyar Múzsában, a Napútban, a Hetedikben, a KisLantban, a Kaptárkövekben, a Régióban (Szlovákia) és számos antológiában. A különböző online irodalmi lapokban, pályázatokon is próbálok legjobb tudásom szerint jelen lenni. 2017-ben elnyertem az Irodalmi Rádió legjobb szerzője  díjat és a Természet Poétája címet.                           Az OMLIT pályázatán Mécs Lászó Irodalmi Díj: 2.hely, Az Év verse: 2.hely 2018. OMLIT Igazgyöngy pályázat: 1.hely, Az utolsó olvasóért pályázat: 1.hely 2019-ben az IR pályázatán az Év mérnök költője pályázat  1.hely, a Természet Poétája pályázat: 2.hely             A Magyar Irodalomtörténeti Társaság Líra Különdíj, 2019.                                                                                     A Napút...

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Uncategorized
Ónadi Krisztina

Tavaszi lüktetés

Tavaszi lüktetés . A Tél még őgyeleg, tétován ténfereg, A Tavasszal incseleg, Homlokát ráncolja: -Még itt vagyok. Értitek?! . Még itt van…, de elmehet… Mert…

Teljes bejegyzés »

Féltő áhítat

Szonettkoszorú /Az örök Éva /  Győző vagy vesztes volt, zsibong csak az ész, hamva sincs, emléke mégis izgató. Almacsutkát rágcsál, hamiskásan néz, kígyóbőrrel játszik, mire

Teljes bejegyzés »
Versek
Adorján L. Zoé

Báb-álom

BÁB-ÁLOM Szunnyadó, meleg, remegő szendergés. Álomban növekvő lényében: teljesség. Nem szusszan, mocorog időnként csendesen. Nyújtózik, fejlődik napjaiból: a jelen. Kibújik, elhagyja burkának belsejét. Ébredő szemében

Teljes bejegyzés »
Uncategorized
Tóth Lászlóné Rita

Tél van

Még fázósan húzod be a nyakad, hiszen ma még tél van, hideg és fagy, de szinte látod, ahogy rügy fakad, s, ami eddig volt, elmúlik,

Teljes bejegyzés »
Versek
Veress Zita

Haldokló gyökerek

Elmentem, bár maradhattam volna s odabent a tűz kihült, Nincs már fatörzs, korhadatlan, mit megmászhatnék egyedül. S az erős karok, mik leemeltek a diófa ágáról,

Teljes bejegyzés »