Emlékező tüzek

Emlékező tüzek!

Ma is száll a pernye a Vencel téren
Égő emberi hús émelyitő illata keveredik a friss sör illatával
A távolban pálinkagőzben zengnek a harsonák
Fel-fel ploretárok zúgják a bevonuló katonák

Pesten a Múzeumkertben 17 éves ember küzd a halállal
Benzinnel leöntött teste fáklyaként világit az éterbe
Elvetve magától a megélhetetlen életet
Reménytvesztettsége miatt nem ismerte a félelmet

Nem ismerhette József Attila sorait
Mit évekkel korábban megénekelt , hogy
Az áhitott jogállamban a pénz a fegyver
S a demokrácia annyiféle ahogy nézed szines szemüveggel

Az idő mérföldekkel előre futott
S a hamis ideológiák is lángba kaptak
Kártyavárként mind-mind beomlottak
S a dinasztiák, forradalmak sorban megbuktak

S hiába nőtt friss tavaszi hajtás virágos kertünkben
Új gyom, dudva született és lepte el életterünket
A média mérgezi testünket lelkünket
S lefoglalja szinte minden percünket

Közben Bauer Sándor neve is feledésbe merült
Az egyéni hősiességet kollektiv hősiességgé alakitani
S hamvaiból kellene a lángot ismét felszitani
S Prométeusz szivéből egy darabkát szivünkbe oltani

A kommunizmus fantombábui járnak közöttünk
Lelkünket,kiüresitik nemzettudatunkat sárba tapossák
Hazudnak, csalnak,lopnak köntösüket, ruháikat váltogatják
Választási vereségüke

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Játszótársam

Edit Szabó : Játszótársam “Akarsz-e élni,élni mindörökkön “, és akarsz -e engem ,engem szeretni, akarod,hogy miénk legyen az öröm, kicsi korunktól kezdve velem lenni. Együtt

Teljes bejegyzés »

Március 1848

Edit Szabó : Március – 1848 “Talpra magyar,hí a haza” ismerős sor,halljuk sokszor, pedig emlék kell,hogy legyen, de magyarnak első haza ! Itt akarja az

Teljes bejegyzés »

Végállomás

Indul a vonat, pöffen a mozdony, A forgalmista a peronon posztol. Zakatol a kocsi élet-telve, vígan, Nevetés harsan, új ritmus robban, „Tovább! Tovább!” – dobol

Teljes bejegyzés »

Látod-e?

Látod-e az új világot a csírájában a jelen kornak? Majd felelj, ha torkodba mar az őszi alkonyat és a templom tornyát vészjósló óriásnak látod kinek

Teljes bejegyzés »

Eleven őszi hullás

Leheletemben ott a vétek. Beszélj hozzám; Félem azt, amit érzek Értem azt, ami fáj.   Jönnek a bolygók Eleven húsuk fodrában zúgja, remegi kínját miriád

Teljes bejegyzés »

Alvó halott

Álmodtam kő falakról, sok különös alakról, egy alvó halottról, kezével nyúlt felém. Bőre sápadtan derengett, köpenye árnyékként lengett, még a föld is belerengett, álmában szúrt

Teljes bejegyzés »