Feltámadás

Feltámadás!

Mi végre vagyunk a világon
Álom és valóság között lebegünk
Szeretet és gyűlölet a napi kenyerünk
Mi az mit folyton s folyvást keresünk
Tehetetlenségtől háborog a lelkünk
Nincs mibe kapaszkodhatna elfáradt kezünk
Nincs mi megnyugtathatná háborgó lelkünk
A történelemben kutattunk, kerestünk
Mitől csak egyre izgatottabbá lettünk
Egy nap kezembe vettem a BIBLIÁT
Izgatottan olvastam minden mondatát
Majd elolvatam kétszer ,háromszor is
Rájöttem profán világunkban itt minden hamis
Mert nem a szeretetre épül a jövendő
Ezt igazolja az elmúlt kétezer esztendő
Bün bünt követett háborúkban, békében
Ál próféták jöttek hamis megváltó képében
Elmúlt éveimről lelkiismeret vizsgálatot végeztem
Minden irányból jöve egy válaszhoz érkeztem
A szeretetből született egykor a megváltás
A megtalált válasz: a Krisztusi Feltámadás

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Ha elmúlik a tél.

Ha elmúlik a tél. Ha elmúlik a tél, és a hófehér takaró is elolvad. Felenged a jég, és a fagy is hamar alábbhagy. Ha szívedben

Teljes bejegyzés »

Egyre közelebb…

Őszbe fordul már a nyár, A szerelem merre jár? Árkon,bokron,hegyen túl, Három határ az nagy úr. Időm pereg,ingatag, Ősznek szele borzongat. Kétely marja torkomat, Ez

Teljes bejegyzés »
Versek
Sütő Ágnes

Két kis üzenet neked

1. Messziről csendül a harang Januári éjen Kandalló előtt ülve A tűz lobogó lángját nézem Sóhajok feléd szállnak Álmokat visznek angyalszárnyak Kint a holdnak sápadt

Teljes bejegyzés »

Fohász

Térden vagyok.Ott, ahonnan minden kezdet ered.Imádságra kulcsolt kezem remeg,Ujjaim olyan szorosan fonódnak össze,Hogy elfehérednek,Ajkam dadog, vajon mit mondhatok,Amit ne tudnál?Mire szó jön számra, nemcsak tudod,Már

Teljes bejegyzés »

Nem felejtődött el

Nem felejtődött el mégse, megőrizte az emlékezet. Évek teltek el egészbe, felnagyobbítva a tetteket.   Amikre büszkék lehetünk, fénylenek századokon át, irányt mutatva jelennek, elfeledtetve

Teljes bejegyzés »