Mondschein Szonáta

Mondschein Szonáta!

Keskeny rés támadt bezárt szobám ablakának
Hol a lenyugvó nap fáradt sugara utat keres magának
Szeretne édes búcsút inteni a tovaillanó mának
S szép jóéjszakát kiván az elcsendesedő hazának

Godolataim messze – messze fényévekre járnak
Hol csak angyalokkal s mézédes csókjaikkal találkoznak
Az ég kertjében mindenütt piros rózsát találnak
Illatuk az Úr figyelmét elkerülve a Földre szállnak

Ahogy a gondoktól terhelt hazám légkörét elérték
Táncra kerekedtek s Isten haragját itt már nem félték Pedig a Belső ellenzék szinte pőrére vetkőzték
Nemzeti önbecsülésünk,hogy nehogy megvédjék

Az édes illat, mihelyt mélyen behatolt szobámba
Gondolatim közt kutatva rátalált az arany talárra
Tükörképében véres harc látható és bátor kitartás
Minden támadással szemben igen kemény ellenállás

A holdfény reményt nyújt ezt rejti Beethowen szelleme,
De lendületével eredményes lehet népünk nehéz küzdelme
S a hosszú kitartó ellenállással a megnyugvást elérve
Kis hazánkban uralkodni fog a szeretet és a béke.

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Nem történik semmi

Ott ülök valahol, a parkban egy padon, nem történik semmi, lassan könnyem hullatom, előttem egy pár, kik csókot váltanak, eszembe jutottál, mikor még én csókoltalak,

Teljes bejegyzés »

Hadd éljek

Edit Szabó : Hadd éljek Engedd nekem még hadd éljek ! Hazánk gyönyörű kertjében, házunk szivárvány öleli, eső után ránk letekint. „Merre földeink terülnek”, kicsi

Teljes bejegyzés »

Az erdő titkai

Ősszel a Bakony a legcsodálatosabb. A fák roskadoznak a barna és a sárga levelek tömkelegétől. A nyílásokon bekandikáló napsugár diadalittasan világítja meg a színeket. Olyan

Teljes bejegyzés »
Uncategorized
Adorján L. Zoé

Menedék /csend-álomkép/

Adorján L. Zoé MENEDÉK A csend erdejében alattunk völgy terült, tejfehér ködben fürdött a táj, lassú eső szemerkélt. A pad várt ránk. Előbb leültem én,

Teljes bejegyzés »

Megyek feléd

Megyek feléd, napok, hónapok óta. Most, is, mint akkor, úgy jár az óra. Megyek feléd. Már nem számolom, hogy mióta pereg a homok ujjamon. Csak

Teljes bejegyzés »