Egy nap emlékezés

Edit Szabó : Egy nap emlékezés…

Sárgult őszi fák alatt
vezetnek a sors utak,
emlékezni éltekről,
emlékekről, életről.

Szeretteink pihennek,
lelkük itt van feletted,
virágoknak tengerét
sírhantjukra tehetnénk.

Emlékezés egy napja,
ne feledd, van holnapja !
szereteted sose engedd,
nem egy nap az emlékezet.

Színes, fehér virágok,
mindenfelé őszt látok,
aranysárga levelek
borítják emlékeket.

Halottaknak napjára
az emlékezés virága,
temetőkert szépsége
maradjon meg lélekbe.

Bőcs,2017.10.27.

Szabó Edit
Author: Szabó Edit

Szabó Edit az Irodalmi Rádió szerzője. Szabó Béláné, Szabó Edit két gyermekes özvegyasszony vagyok. Bőcsön élek 38 éve. Közgazdasági végzettségem van. Életem során nagyon sok emberrel kerültem kapcsolatba, többször töltöttem be vezetői pozíciókat. A legfontosabb számomra mégis a bőcsi Általános Iskolában titkárként eltöltött 15 évem. Megismertem a gyerekeket, találkoztam a szülőkkel, munka- és bérügyi elszámolásokat végeztem, költségvetési elszámolásokat készítettem intézményi szinten. "Tanárnéni"-ként matematika és magyar órákat tartottam alsó tagozatban, míg felsőben a környezetismeret helyettesítése hárult rám. A hirtelen kapott tanítási órákat pontosan és lelkiismeretesen tartottam meg. Erre büszke vagyok a mai napig, hiszen nem túl régen elém állt egy 30-as fiatalember, aki megkérdezte tőlem, emlékszem-e rá, mivel tanítottam őket! Az iskolában kezdtem igazából az írásnak. Először pályázatokra írtam prózát, helyi tudósításokat a megyei napilapnak, múzeumi kiírásokra pályáztam. Gyermekeim elköltözése után találtam meg a "VERS"-et, igaz, internetes segítséggel. A Poet.hu gyűjteményébe küldtem, ahol elfogadták. Majd több irodalom és vers szerető közösségnek lettem tagja, ahol pályázatokra írtam. Sok versíró és költő lett ismerősöm, eredményeket értem el. Többször írtam első, második illetve harmadik helyezést elért verset. Önálló kötetem 2016-ban jelent meg az Irodalmi Rádió szerkesztésében és kiadásában Folyóparti álom címmel. Mivel egyedül élek, egyre többet olvasok, hiszen gyerekkoromban is a kedvenc időtöltésem jelentette....

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

84 + = 90

Fiamnak

Ez a seb már sose gyógyul, s e gyász úgy fáj  Hogy is tudná elengedni egy szülő a fiát?  Annyi dédelgetett remény, és szeretet után 

Teljes bejegyzés »

Tollam az életem

Edit Szabó : Tollam az életem Reggeli kávé asztalon, szemüveg vár a könyvlapon, kecses becses. Verseket fogok olvasni, szeretem lapot forgatni, kedves nekem. Régi költészet

Teljes bejegyzés »

Bodza és Tappancs egy napja

Bodza és Tappancs két vidám és furfangos törpe schnauzer, egy vidéki faluban, egy hatalmas ház, hatalmas udvarán boldog kutyaéletet élnek. Talán túlságosan is, ugyanis mindig

Teljes bejegyzés »

Beteljesedés

Beteljesedés   Bár csapdosok, mégis helyben állok, Összefüggéstelen forgó kergebirka, Szárnyra kapok, fel sohasem szállok, Szabadedzés vas szívemnek titka,   Hogy magasan szárnyaljak a légben

Teljes bejegyzés »

Én vagyok ki szólok

Edit Szabó : Én vagyok ki szólok Én vagyok,ki szólok hozzátok, kinek verseit olvassátok, és vállalom minden soromat, szavaim a szívemből szólnak ! Átadom nektek

Teljes bejegyzés »

Égig érő…

Egy óriás karácsonyfa állt a szoba sarkában. Lehet, hogy csak azért tűnt oly nagynak, mert én igen pici voltam. Egészen a plafonig ért. Az „égig”!

Teljes bejegyzés »