Tövis nélkül

Tarka víg pompában fürdőzik még a szem,

illatorgiáktól csiklandva még az orr,

készülődik a nyár, s önként lendül kezem:

még marasztalom őt, én a csipkebokor.

Török Nándor
Author: Török Nándor

Török Nándor az Irodalmi Rádió legjobb szerzője 2017. cím birtokosa. 1965-ben születtem, a felvidéki Lelesz községből származom. Gimnáziumi tanulmányaimat Nagykaposon és Selmecbányán végeztem. 1989-ben szereztem kertészmérnöki diplomát Budapesten. Azóta itt élek. Első verseimet az egyetemi évek alatt írtam, majd kb. 20 év szünet után, 2010-ben újra az írás felé fordultam. Elég későn kezdtem publikálni. Nyomtatásban 2015-től jelentek meg írásaim az Agria irodalmi folyóiratban, a Magyar Múzsában, a Napútban, a Hetedikben, a KisLantban, a Kaptárkövekben, a Régióban (Szlovákia) és számos antológiában. A különböző online irodalmi lapokban, pályázatokon is próbálok legjobb tudásom szerint jelen lenni. 2017-ben elnyertem az Irodalmi Rádió legjobb szerzője  díjat és a Természet Poétája címet.                           Az OMLIT pályázatán Mécs Lászó Irodalmi Díj: 2.hely, Az Év verse: 2.hely 2018. OMLIT Igazgyöngy pályázat: 1.hely, Az utolsó olvasóért pályázat: 1.hely 2019-ben az IR pályázatán az Év mérnök költője pályázat  1.hely, a Természet Poétája pályázat: 2.hely             A Magyar Irodalomtörténeti Társaság Líra Különdíj, 2019.                                                                                     A Napút...

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Tátongó űrben

Tátongó űrben, haladsz előre, egyedül vagy, de nem zavar. csillagok néznek kérdezőn reád, hogy ez az ember mit is akar.   Bolygók forognak ellipszis pályán

Teljes bejegyzés »

Forró hullámok

Forró hullámok érik a fákat gyulladna lassan tavalyi avar, de hűvös szellők táncolnak rajtuk, érdekes módon senkit nem zavar.   Csorgó patakoknak elment a kedve,

Teljes bejegyzés »

Tűz rohant

Tűz rohant át a kies tájon nyomában égett meg az avar. Valóság volt, vagy pedig álom, s szemek elől rejtőzni akar.   Nem mutatja meg

Teljes bejegyzés »

Morajló vágyak

Szívemben, testemben vágyaim vízesése zubog, Éltető, vad tápláló érzéssel, partot vesztve zuhog. Szerelmem ár-apálya a Holddal együtt mozog, Kiárad, majd ártatlanul szent fényként lobog. Este,

Teljes bejegyzés »

Nekem a Balaton

Dunaiként a Balatonnál, mint csodálkozó gyermek: magával ragad a varázs, a táj végtelen ereje.   A tó vizének illata átjárja az egész testem, mint részegítő

Teljes bejegyzés »