A felpuhitott diktatura

A felpuhitott diktatúra.

Eltévedt a gólya hazatérőben.
Rövid pihenőre tért egy tölgyfa tövében
Az égre tekintett, s ott meglátta társait
S felismerte köztük falusi barátait
Kerepelt utánuk, rossz irányba repülnek
Válaszoltak: mindenütt vér, ezért menekülnek
Ahogy párja megérkezett tanakodni kezdtek
Vajjon:pajtásainknak higgyek,vagy ne higgyek
Hogy visszarepülve elérhessék falujuk határát
Kerülővel útba ejtették Budapest látványát
Az utcákat mindenütt vér, s vér áztatta
Szemüket a rettegés s toroktűz kápráztatta
Falujuk határában frissen hantolt sirok
De mindenütt eltüntek a gólya szállások
Ismerős arcokat láttak távozóban
Egyre csak vonultak nyugat irányában
Fekete pobjedák jártak az éjszakában
Milyen rossz varázslat történt az országban?
A gólyapár végül döntött s határozott
Fájó szivvel az országtól végleg elbúcsúzott
A nyugati határnál torlódott a tömeg
Szomorú látványuk nem okozott örömet
A pacsirták a hireket vitték a tengeren túlra
Hogy május elsejére már vidámság jött a búra
Virtusból, vagy dacból a magyarok amnéziássá váltak
Vagy megtévesztve hittek Kádár János szavának
Munkásőrök jöttek, a lakosok csak akkor eszméltek
Mikor döngtek az országban,s senkit sem kiméltek
Az ártatlanokat sorban akasztani vittek
A zsúfolt börtönökben vertek a pribékek
Mikor szadista hajlamukat kielégitették
S az ellenségnek vélteket mind agyonverték
Hogy jó pofát mutassanak a nyugati tőkének
Egy-egy vajas kenyeret adtak az elcsigázott népnek
Lassan előkészitették tőkéssé válásukat
Hogy könnyen megkaparinthassák az elárvult gyárakat
Úgy engedték ki a kapitalista szellemet a palackból
Hogy feltupirozódjon a magyarok szabadság vágyától
Lenini alapon megtervezett volt a hatalomátmentés
Csábossá vált ismét a gólyáknak a hazatérés
Hogy hirdetni tudják a javuló élet látszatát
S legalább ők élvezhessék a felpuhitott diktatúrát.

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Még mindig én…

– Te tényleg én vagy? A kislány hitetlenkedve nézett rám. Én elmosolyodtam. – Igen. Én vagyok te. Csak… egy kicsit későbbről. – Akkor hány éves

Teljes bejegyzés »

Vár az újabb tanév

Edit Szabó : Vár az újabb tanév Kérdezem egy barátom kislányát : Timikém, várod már az iskolát ? Szája széles mosolyra húzódik, – nagyon várom

Teljes bejegyzés »

Szabadon szállva

Hullámzó kék szőnyeg, Ég s felhő szőtte, Rajta fekete foltok, Csilingelő, csipogó hangok. Mi ez? Kérdem, S elképzelt térképem Olasz csizmát lát meg Az atlaszos,

Teljes bejegyzés »

A megbocsátás hajlékony padján

   A megbocsátás hajlékony padján     Ott ülni csak némán és csendesen, hallgatni mások megbocsáthatatlan, alávaló bűneit. Hidd el, talán úgy érdemes! Gyakran ellened

Teljes bejegyzés »

A szöcskék is látták

    A szöcskék is látták   A ráérősen jóleső szeptemberi kiránduláson nem messze a Dunától, hajborzoló langyos szellő igazítja a Vértes közeli utak mentén a

Teljes bejegyzés »