A hála szavaival

A hála szavaival.

Sűrű erdő közepében
Egy csendes kis tisztás van pihenőben
Bármilyen front tör nyugalmára
Védi őt az összekapaszkodó fák koronája
Pacsirta hangjára ébred a hajnal
A harmatos fű, mint az éjszaka könnyei
Csillognak,mint az életünknek fényei
Létem sűrüjében védett pihenőhelyem
Az Úr által ajándékozott drága feleségem
Hála övezze minden lépését
Pedig semmi sem szolgálta kényelmét.
Nemcsak felnevelte,de eligazitotta
Gyermekeimet e vérgőzös világban
A bölcsek könyvét hordja magában
A szigor mellett a szelidség szól hangjában
Ismeretségünk politikai homályában
Egymásra találásunk történt Krisztus keresztútjában
Nyughatatlan természetem Z betűt irt történetünkben
Csak a gazt gyomlálta ki tévelygésem útvesztőiben
Szerelemben fogant gyermekeinket az Úr útjára terelte
A kor kihivásait igaz hittel közelükből elkergette
A nagyszülők életáldozatát pedig az oltárra emelte
Mint a gyöngyfüzér szemeit minden áldott tettét összefűzve
Útjukra bocsátva minden gyermekének nyakába helyezte
Hogy amulettként, vagy lelki tükörként figyelhesse sorsukat
Mindennapi imájába foglalja, hogy maradjon fenn a kapcsolat
Az Úr kegyelme, elrendelése,s gyermekei tettei között
Elkeseredetten figyeli a kihivások alatt botladozásukat
S elszorult szivvel hazánkra mért ostorcsapásokat
Fáradhatatlanul teszi napi megfeszitett kihivásait
Néha érezzük a rá nehezedő terhek alatt oxigén hiányait
Mennyit birhat el egy asszony: anya ,feleség
Most értettem meg igazán a mindenszentek ünnepét
Korunkban kik azok, akik ezt a megnevezést kiérdemelték.

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Nem írok

Gondoltam rád írok, de szerintem teljesen fölösleges. Ez a csend elmond mindent… Beszédesebb minden szónál. Hangosabb, mint gondolnád… De minek is írjak, hisz te a

Teljes bejegyzés »

Csendben

Némaságba hullnak szavaid, s így mégis többet mondanak. Nem szólsz semmit, körbe fog a csend, a szótlan csend, mi mindennél beszédesebb. Elmond mindent, mit szavakkal

Teljes bejegyzés »

Dobbanás

Sebzett még a szív, tátong rajta, mint szakadék, sajgón vérző mélység, mit nem gyógyít az időben rejlő menedék. Szaggatja minden sóhaj, mi elhadja az ajkakat,

Teljes bejegyzés »

Mindig te

Léptek zaja a fejemben, egy érintés a kezemben, mindig te. Elfeledett csókok íze, két karodnak ölelése, mindig te. Nevetésed csengő színe, Mozdulatod könnyedsége, Mindig te.

Teljes bejegyzés »

Érzés

Nem hallom már a zajt, s nem érzem illatod, nem zavar a hőség, s ha fázom sem zavar. Nem érzem, ha szorít, itt belül az

Teljes bejegyzés »