Rózsa Iván: Barátság
(„Haiku-koszorú”)
Enni, inni kell:
Barátság nélkül sem ér
Semmit az ember…
Barátod vagyok,
Barátom vagy, így szebben
Süt máris a Nap!
Arra gondolsz tán,
Mire én, barátoknál
Ez nem remény – tény…
Telepátia…
Valóság! Barátoknál
Megszokott dolog…
Közös hullámhossz…
Bárhová sodor is Lét:
Több, mint emlékkép.
Egy darab jelen;
Múltból jövő lét-elem,
Múlt már félelem.
Ha van barátod,
Mitől is siklana ki
Élet-vonatod?
Életed hosszú:
Élmény, élmények hátán:
Öröm? Csak közös!
Haver, cimbora:
Akad csőstül… Közülük
Csak egy-két barát…
Igaz barátra
Nagy bajban lel az ember…
Vagy nagy örömben!
Férfi s nő között
Barátság? Lehet, de ez
Szerelembe fut…
Kutya s macska is
Szeretheti másikat:
De nem tipikus…
Jellemző tünet:
Magadnál jobban szeretsz
Tán valaki mást…
Férfi-barátság
Erős kötelék – míg nem
Bukkan fel egy nő…
Végzet asszonya
Tönkretesz mindent, mi szent…
Most már csak az volt…
Emberek között,
Felebaráti érzés:
Fele sem igaz…
Hé, barát! Itt van…
No, nem Sabata, hanem
Kamasz-haverod!
Bizony, így van ez:
Gyerekkori barátság
Soha nem múlik…
Ha barátra lelsz,
Többet kapsz az élettől,
Mire gondoltál…
Feltételezem,
Igaz barátot nem dobsz
Csak úgy, semmiért…
Hit, erkölcs, jellem,
Barátság, szerelem – nem
Avíttas dolgok!
A kor szelleme
Nem igaz barátságra
Nevel és terel…
Ám nem vagy birka,
Kinek csak a fű fontos,
Meg tágas akol…
Mi birka atyánk!
Mindennapi legelőnk –
Add meg nekünk ma!
De te többre vágysz;
Igaz kapcsolatokra!
Így barátra is…
Betyár-barátság –
Ez is barátság, több mint
Semmilyen nihil!
Ki semmire sem
Vágyik, eped – sorsa is
Semmis a végén.
Barátságokat
Átviszel magaddal majd
A túlpartra is…
Hej, másvilág tán
Szebb világ! Idillikus…
Kibiceknek, kuss!
Egyensúlyozol
Addig is drótkötélen;
Nehogy leess, huss!
S ha lepottyannál,
Megfog a háló; erős,
Miért szakadna?!
S ha elszakadna –
A barátok elkapnak…
„Kell a barátság!”
Budakalász,
2018. március 9.
Author: Rózsa Iván
Rózsa Iván az Irodalmi Rádió szerzője. Pécsett, az ikrek jegyében születtem, 1959. május 27-én. Tehát tüke pécsi vagyok. Szülővárosomban érettségiztem, a Nagy Lajos Gimnáziumban, 1977-ben, kémia tagozaton. Igaz, általános iskolában matematika tagozatos voltam. A pesti Közgázon, külgazdaság szakon diplomáztam 1984-ben, majd 1986-ban az Újságíró Iskola külpolitika szakát fejeztem be. Az egyetem lapjánál, a Közgazdásznál dolgoztam 1991-ig, mint újságíró. De természetesen más lapoknak is írtam: megjelentem így az Interpress Magazinnál, a Magyar Ifjúságban, az ef-Lapokban vagy a Műszaki Életben. Fordítottam németből két szerelmes regényt a Harlequin Kiadónak. Majd egyéni vállalkozó lettem, s egy évtizeden keresztül az íróasztalfióknak írtam prózát, főleg esszéket, aforizmákat, és a gimnáziumi zsengék után 1995-től ismét verseket. 2001-ben tértem vissza a sajtó világába. Megjelentem újra cikkekkel, versekkel, prózákkal, német fordításokkal: főleg a Richard Wagner Társaság lapjában, a Hírmondóban, a Kapuban, a Betyárvilágban, a Magyar Világban, újdonsült városunk, Budakalász – ahol már harmincöt éve élek nejemmel, Zitával – lapjában, a Kalász Újságban és a miskolci Irodalmi Rádiónál. De előfordultam többek között a Lyukasórában, a Galaktikában, a Nemzetőrben, a Havi Magyar Fórumban vagy például a Tárogatóban is. Több kiadó számos antológiájában, főképp az Irodalmi Rádió, a Maradok#Vers#Dal Háló és az Accordia Kiadó könyveiben, DVD-, CD- és egyéb kiadványaiban, valamint sok...
