Séta a Margit Szigeten
Hullámok közé zárt történelem
Ha ma földjére lépsz elveszik a félelem
Mely múlt századok hősi harcait idézik
Vagy Margit önfeláldozását kisérik
Bár teleszórták vendégcsalogató bálák
Virágos kertjeit megkopaszitották
A békés csend világát mára száműzték
Mert ezt kivánta a legújabb nemzedék
Talán a jeges tél idézi a múltját
Az ősi romok akkor tárja fel birodalmát
A Szent emlékét is hideg téli napon idézik
Az Ősi fák suttognak: jövőnket féltik
Távolba szakadt unokáimmal érkeztem
Első pillanatomban diákkoromat idéztem
Ám a nagy virágos kerteket hiába kerestem
Nem találtam,pedig nagyon nagyon szerettem
Figyelmüket csak a sétahajók látványa vonzotta
Jókedvük a hibás játszótéri berendezések rontotta
Ha leszáll az est visszakapjuk a szigetet
A késői séta messze elűzi a félelmet
A levegőt mélyen tüdőnkbe beszíva
Az Úniós hirektől napjainkat megszabaditja
Unokáim kezébe történelemkönyvet adtam
Jövőjüket illetően kétségek között maradtam
Megértik -e egyszer múltunkat,s jelenünk
A türelem,s szeretet maradt egyetlen fegyverünk
Author: Hutás Mihály
Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért. Művészportré a szerzővel:
Egy válasz
Talányos összekapcsolása a múltnak és jelennek. És a jövőnek. A nemzeti érzés mintha kissé bujkálna a háttérben.