Puha párát hoz egy gyenge szellő,
nem sokára elered a megmentő eső.
A köztünk levő szakadékot a víz kitölti,
hogy átevezhess hozzám, megteremti.
Ha ez a csapadék időnként nem volna,
állhatnánk egymástól elhagyatottva.
A sorvadó vágy idővel elszáradna,
fonnyadtan esne bele a mély lyukba.
Amikor a ladik alá víz lopózik,
szívünkbe mindig boldogság költözik.
Ad néhány lopott órát a szikrának,
hogy tovább éljen a vágyáradat.
Jössz, jössz, amikor csak tudsz felém.
Várlak, mindig várlak, itt vagyok én.
Lényed jelenléte, lelkem etetése.
Benned ég reményem teljessége.
Ringatózom szemed melegében,
elolvadok a mámor szédítésében.
Forró leheleted átjárta a testem,
te az enyém én a tied lettem.
Van úgy, hogy a víz ismét elapad,
nem ad utat mindig a csónaknak.
Üresen hagyja a rettentő mélységet,
megint távol tartva bennünket.
De mi újra harcolunk az útért.
Gondokból kemény követ öntünk,
völgyszoros fölé hidat emelünk.
Hajt, etet a vágyba vetett hitünk.
A tér majd lassan kiegyenlítődig,
Áhított álmunk egyszer beteljesedik.
Addig is mondd sokszor: szeretlek,
hogy én is tovább szerethesselek!
Author: Buglyó Juliánna
Buglyó Juliánna az Irodalmi Rádió szerzője. Balmazújvároson születtem, ma is itt élek. Alsó tagozatos gyermekek tanításával foglalkozom, melyhez a képesítést a Debreceni Kölcsey Ferenc Tanítóképző Főiskolán szereztem. Két felnőtt fiam van. 2017 óta vagyok tagja az Irodalmi Rádiónak. Ebben az évben 3. helyezett lettem az “év pedagógusa ” pályázaton. Rendszeresen írok pályázatokra, közülük több alkotás megjelent antológiákban is. 2019.09.26-án megjelent első kötetem Kalandok közt címmel az Irodalmi Rádió kiadásában. Gyermekverseket tartalmaz. 2022-ben jelent meg a második kötetem, ez elsősorban felnőtteknek szól.