Török Nándor_Hangok szürkületben_Könyvbemutató

Megjelent Török Nándor harmadik kötete Hangok szürkületben címmel.

Könyvbemutató helyszíne: Rátkai Klub, BP.,XI., Zsombolyai u.6. (lásd.:Meghívó)

Könyvbemutató időpontja: 2019.máj.30.(csütörtök) 17:30 óra

A szerző előszava:

Hangok szürkületben. Talán egy kicsit szomorú és pesszimista csengésű a cím, ahol a hangok természetesen a kimondott gondolatokat, az elsuttogott vágyakat, az elhaló segélykiáltásokat, esetleg a harsány örömujjongásokat jelentik lírai formában, versekbe szőve szürkületben. De hogy kerül ide a szürkület és mi az, amit a szó takar? Meglátásom szerint sűrű szürkület gomolyog körülöttünk és lappang bennünk. Néha fel-felszakadozik, néha több rétegben rakódik körénk. Ha gondolatainkat, érzéseinket szabadjára engedjük, jóval többet is beleláthatunk, beleérezhetünk a puszta jelentésén túl.

A borongós, ködös, homályos hangulatú fogalmon kívül utalhat a szó a szürkületben eltévedt, bizonytalanságban tévelygő lélekre, vagy az ember szürkeségére, jelentéktelenségére az univerzumban. Utalhat a lét alkonyára, a haj fakószürke színére, a szürke messzeségbe eltűnt évekre. Lehet korunk jellemző jelzője is. Ahogy a középkor jelzője a ’sötét’, úgy automatizált létünkben szürkülettel jellemezhető az egyre növekvő szellemi s erkölcsi hanyatlás. S természetesen jelentheti klasszikus értelemben az estét megelőző napszakot vagy a pirkadat előtti derengést. Mindenkinek mást jelent, mindenki másként éli meg az őt érintő szürkület valamelyik fajtáját, s ennek megfelelően mindenki másféle hangokat hall ki a szürkületből, hall meg a szürkületben.

Ezek a szubjektív külső és belső hangok alkotják a kötet hat fejezetét. Vannak a családról, az érzelmekről (Vagy, aki vagy) mesélő fel-feltörő és elfojtott hangok. Vannak a természetnek és környezetünknek (Csendéletek) lelkünkön átsejlő, alig hallható kicsi hangjai. A fény és az árnyék világából (Több fényt) az igaz vagy hamis hangok káosza. A szürke valóságból a homályos álmokba (Valóság és illúzió) oda-vissza átszivárgó rejtélyes, kétes hangok. A régi bölcs mesterek (A vers csak ráadás) örökérvényű, mindenen áthatoló, visszhangzó erényes hangjai. S a múló idő (A játék egyszer véget ér) hideg, könyörtelen hangja a lét koordinátarendszerében a múlt és a jövő végtelen egyenesén.

Ezek azok a hangok, gondolatok, amiket most megosztok a kedves olvasókkal, abban a reményben, hogy néhány hangot felismernek, mintha a sajátjuk lenne és talán örömük telik bennük. Vagy néhány idegen, új hang hallatán maguk is új gondolatokra döbbennek, amik jó esetben kellemes élményként, jó irányt mutatva hasznosak lehetnek.

Mert a szürkület itt van, akár be(fel)ismerjük, akár nem. S csak rajtunk múlik, hogy mi lesz belőle: ragyogó hajnal vagy sötét éjszaka?

 

 

A szerző

Török Nándor
Author: Török Nándor

Török Nándor az Irodalmi Rádió legjobb szerzője 2017. cím birtokosa. 1965-ben születtem, a felvidéki Lelesz községből származom. Gimnáziumi tanulmányaimat Nagykaposon és Selmecbányán végeztem. 1989-ben szereztem kertészmérnöki diplomát Budapesten. Azóta itt élek. Első verseimet az egyetemi évek alatt írtam, majd kb. 20 év szünet után, 2010-ben újra az írás felé fordultam. Elég későn kezdtem publikálni. Nyomtatásban 2015-től jelentek meg írásaim az Agria irodalmi folyóiratban, a Magyar Múzsában, a Napútban, a Hetedikben, a KisLantban, a Kaptárkövekben, a Régióban (Szlovákia) és számos antológiában. A különböző online irodalmi lapokban, pályázatokon is próbálok legjobb tudásom szerint jelen lenni. 2017-ben elnyertem az Irodalmi Rádió legjobb szerzője  díjat és a Természet Poétája címet.                           Az OMLIT pályázatán Mécs Lászó Irodalmi Díj: 2.hely, Az Év verse: 2.hely 2018. OMLIT Igazgyöngy pályázat: 1.hely, Az utolsó olvasóért pályázat: 1.hely 2019-ben az IR pályázatán az Év mérnök költője pályázat  1.hely, a Természet Poétája pályázat: 2.hely             A Magyar Irodalomtörténeti Társaság Líra Különdíj, 2019.                                                                                     A Napút...

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Elszállt a nyár

 Ó, hát mégis megtörtént.  Odalett.  Vége.  Nincs tovább.  Elment némán.  Elhagyott hűtlenül,  az idei nyár, az a csalfa.     Hiába volt a sok kérés,  Könyörgés.

Teljes bejegyzés »

Majd egyszer

Edit Szabó : Majd egyszer Majd egyszer nem látom kezed, majd egyszer elfelejtelek, tisztelet hiábavaló, bennem élt, de elkoptatott! Tán’ bennem lehet a hiba, „Ősz

Teljes bejegyzés »

A Határ- szikla átka

A Határ -szikla átka   Éhes, vad Énekes rohant a sárban,Szennyet dobált a digitális lázban,Úgy üvöltött az internetes éjben,Mint ki megfagy a magányos sötétben.Tépte a

Teljes bejegyzés »

Fénypontok

Ragyognak éjjel. Ragyognak nappal. Hangjegyekkel gyógyítanak.   Égő dallamok Ritmusa gyullad. Akkordok tánca fullaszt.   Metálos fénypontok. Füstölő hangszerek. Szétáramló zene.   Nyári éjszakán felébresztik

Teljes bejegyzés »

A leghűségesebb barát

Vannak napok, mikor létezni is oly nehéz, Csendben ülsz, merengsz, szemed csak a távolba néz. Nem kellenek már szavak, fájna megszólalni, Lelked csendben, reméled ez

Teljes bejegyzés »

Tavaszi önarckép

Jambusaim bús bódulatával ringatom álomnyárba magam; messzimocorgó vágya vigasztal – szürcsölöm ízét ájtatosan.   Fogvacogó köd jégpizsamáját ölti magára márciusom; csalfa csodával szittya kavalkád kedvem

Teljes bejegyzés »