Megjelent a kór

Megjelent a kór

Korát szépsége kiválóan leplezte,

haja, mint az élet arany koronája,

az arcát hajszálnyi vonal se metszette,

vakított fekete szeme ragyogása.

 

Váratlan pillanat villámként cikázott,

szívében sorba nyilazta a barázdát,

tehetetlenség lelkébe léket szántott,

nem lelte a képlet valós megoldását.

 

A fejében ezernyi forma terjengett,

képzete hányta az ütközőpontokat,

finom bőre, izzó szeme fénytelenebb,

a lét vonala ezután hogyan folyhat?

 

Az álnok kór tette a dolgát szüntelen,

leszívta a sejtek erejét szaporán,

csak koptak, rogytak egyre kegyetlenebben,

megmutatták tettüket a test fátyolán.

 

Hová lettek az izmos domborulatok,

mik a szemeket annyira vonzott,

csicsergés rokonszenves bája, mit adott,

mint falról a régi vakolat, leomlott.

 

Hosszú idő teltével lehetett lelni

a sápadt arcélben a régi szépségét,

létének igaz formáját érzékelni,

megtalálni meggyötört szemének fényét.

 

Nem volt többé semmi se az eredeti,

de mi létezett, nem lehet letagadni,

a bitorolt testet tönkre lehet tenni,

volt szépségnek alig maradtak  nyomai.

Buglyó Juliánna
Author: Buglyó Juliánna

Buglyó Juliánna az Irodalmi Rádió szerzője. Balmazújvároson születtem, ma is itt élek. Alsó tagozatos gyermekek tanításával foglalkozom, melyhez a képesítést a Debreceni Kölcsey Ferenc Tanítóképző Főiskolán szereztem. Két felnőtt fiam van. 2017 óta vagyok tagja az Irodalmi Rádiónak. Ebben az évben 3. helyezett lettem az “év pedagógusa ” pályázaton. Rendszeresen írok pályázatokra, közülük több alkotás megjelent antológiákban is. 2019.09.26-án megjelent első kötetem Kalandok közt címmel az Irodalmi Rádió kiadásában. Gyermekverseket tartalmaz. 2022-ben jelent meg a második kötetem, ez elsősorban felnőtteknek szól.  

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Itt vagyok

Ez a novellám az Irodalmi Rádió A nagy kék alatt és fölött című antológiájában jelent meg.   Eszter fülére húzta a narancssárga kötött sapkáját, amikor

Teljes bejegyzés »

Esőben

  Sárga fények közt lépdelve ernyőjével, Hölgy közeleg zsebében emlékeivel. Csodás ruhája eső áztatta kékség, Lelkében csend honol és tengernyi kétség.   Léptei némán ordítanak

Teljes bejegyzés »

Nyár vége, ősz eleje

  Hömpölygött a szél és sok felhőt gyűrt alá, Az égbolt viharfelhőkké nőtte magát. Dúlt, tombolt, sűvített, harcolt ég és a föld, Mégnem a felleg

Teljes bejegyzés »

Az ajtó

Az ajtó A délutáni eső épp csak elállt, de a város még mindig úgy gőzölgött, mintha lassan hűlő gépezet lenne. A járdán tócsák csillogtak, a

Teljes bejegyzés »

Lassú nyugalom

Rám szállt egy hulló levél, sárga volt, rajta arany szegély. Nem álltam meg, csak lassabban lépek, had ne érjenek utol a süvítő szelek. Nem kell

Teljes bejegyzés »