Szállj gondolat

Szállj gondolat

Szállj gondolat arany szárnyon
Unokáim mindig látni vágyom
Kora reggeli iskolába indulásuk
Nagyon remélt szorgalmas tanulásuk
Gondolatik kicsiszolt fényességét
Szülők bölcs tanácsainak figyelmét
Tekintetük, mosolyuk kedvességét
Gyermekeim munkája gyümölcsét
Így látom éltem telének békességét
Ezüstszárnyon vidd föl az égbe
Köszönetemet Isten dicsőségére
Vidd kérésem hazám jövendőjére
Erdők mezők télt borító köpenyére
Hegyek völgyek tavasz ébredésére
Európa nemzeteinek megbékélésére
Múltuk, nagyjaink megbecsülésére
A nagyhatalmi vágyak mérséklésére
Gyémánt száryon szálljon a békesség
A szeretetlánc áradjon,mint fényesség
Ez vezérelje a világon napjait és jövőnk
Ez tenné kerekké, s teljessé egész életem
Ez maradjon búcsúmkor végső emlékem

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Versek
Adorján L. Zoé

Itt van

ITT VAN   Csak te tudod, ki érezted már valaha, milyen a bódító rózsaillat, s a leomló loncé, mely az éjszakába leng… Azt is tudod,

Teljes bejegyzés »
Uncategorized
Tóth Lászlóné Rita

Hétköznapi történet

Bemegyek egy hatalmas bevásárló központba. Mennyi minden található itt, valójában nincs is annyi időm, hogy végig tudjam nézni. Az emberek nyüzsögnek, mint a hangyák –

Teljes bejegyzés »

A szenvedő

A kápolna kopott képén Szűz Mária szemét nézvén Könny kúszott a két szemembe Anyja néz a szenvedőre Kiszárad a szája sivár sivatagban messze kiált Szeretné

Teljes bejegyzés »

Elégia 2019 novembere

Aszott falevelek bántó zizegése lelkem darabkáit röpítik a szélbe. Csörgő fűszálak közt riadt békaporonty. Elmúlásról brekeg, s fájdalmat zokog. Sosem volt gólyák, elképzelt fecskék. Fészkükben

Teljes bejegyzés »

Tavasz

Kinézek az ablakon, vacogok, Érzem, én is jégvirág vagyok. Szállingózik, kavarog fehér hó, Befagyott sok pocsolya és tó.   Bundát öltök, s kesztyűt: jó meleg!

Teljes bejegyzés »