Levél a fiataloknak

Levél a fiataloknak!

Levelet szeretnék írni a mai fiataloknak
Talán inkább megnyugtatásként magamnak
Nincs már rám szükség az öregek tanácsának
Nincs tovább nálam hitele bátortalanságuknak
Antal Miniszterelnök Úr mondotta egykoron
Európában talán még az ateista is keresztény
Mára a kereszténydemokraták ateistává váltak
Olvassátok és tanulmányozzátok a múltunkat
Műveltségetek igazodjon a nemzet kultúrájához
Ismerjétek meg hazánk nemzetközi helyzetét
Nyerjétek csak el a szomszéd népek elismerését
A józan öregek élete Ady szerinti menekülő élet
A tiétek pedig legyen boldog záloga a teremtésnek
Mi már rég megfejtettük, hogy miért is élünk
Már csupán csak egyetlen dologtól kell félnünk
Azt a nagy kincset amit végül is megtaláltunk
Nem sikerül néktek békében s idöben átadnunk
Hogy az élet értelme Krisztus útjának követése
Mely mindenkit elvezethet a szeretet virágos kertjébe

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Itt vagyok

Ez a novellám az Irodalmi Rádió A nagy kék alatt és fölött című antológiájában jelent meg.   Eszter fülére húzta a narancssárga kötött sapkáját, amikor

Teljes bejegyzés »

Esőben

  Sárga fények közt lépdelve ernyőjével, Hölgy közeleg zsebében emlékeivel. Csodás ruhája eső áztatta kékség, Lelkében csend honol és tengernyi kétség.   Léptei némán ordítanak

Teljes bejegyzés »

Nyár vége, ősz eleje

  Hömpölygött a szél és sok felhőt gyűrt alá, Az égbolt viharfelhőkké nőtte magát. Dúlt, tombolt, sűvített, harcolt ég és a föld, Mégnem a felleg

Teljes bejegyzés »

Az ajtó

Az ajtó A délutáni eső épp csak elállt, de a város még mindig úgy gőzölgött, mintha lassan hűlő gépezet lenne. A járdán tócsák csillogtak, a

Teljes bejegyzés »

Lassú nyugalom

Rám szállt egy hulló levél, sárga volt, rajta arany szegély. Nem álltam meg, csak lassabban lépek, had ne érjenek utol a süvítő szelek. Nem kell

Teljes bejegyzés »