Semmi sem az aminek látszik

Semmi sem az aminek látszik
Figyeld meg jól
a szerplést, vagy a
népszerüséget hajszolókat
vagy akár a
nagyokat mondókat
Jellegzetes a gesztikulációjuk
A végtagok játéka
az embernél is
a szenvedélyek megnyilatkozása
Megnyilvánulhat gyűlöletben
kóros lelki fejlődésben
Az erőszak mesgyéjén törtetnek
kemény falakat is döngetnek
Mázos szavakkal édesítenek
minden lényegest elkerülnek
Véleményüket naponta változtatják
ki nem osztozik nézeteikkel
ellenségnek kikiáltják
Még a holdat is
letagadják a csillagos égről
Az emberléptéket nem ismerik
A bálványimádást
mindenütt terjesztik
A törvények
megváltoztatását hirdetik
A másként gondolkodókat
börtönnel fenyegetik
kezük helyett
lábbal szavaznának
Ezért szerveznek minduntalan
utcai demonstrációkat
Hívó szavuk lassan
süket fülekre talál
feszélyezi őket
ellenfeleik igazságérzete
Ennek tagadásába
buknak bele
Semmi sem az
aminek látszik
A végtagjaik játéka
sötét lelküket elárulja
Gesztikulálhatnak kezeikkel
Dicsekedhetnek tele zsebeikkel
Áradhatnak szájukból
ocsmányságuk
káromló szavakkal
Csupán addig turbékolhatnaK
Míg fel nem derül
az igazság hajnala

Hutás Mihály
Author: Hutás Mihály

Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért.   Művészportré a szerzővel:

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Autista vagyok!

Autista vagyok, az érintésre vágyom S közben kívánom, hogy ennyire ne fájjon az, hogy az előbb megfogtad a kezem. Gyere közel hozzám, de hagyjad meg

Teljes bejegyzés »

Alliteráció

Vígan vergődök vörös, vén vérben, Sajátom-e? Sajnos sejtelmem sincsen, halványodik, haldoklik hiú hitem, Magamra maradok, megiszom mérgem. Author: Machó Bese Géza Machó Bese Géza vagyok

Teljes bejegyzés »

Lemorzsolódás

Sajgón kapkodom már a levegőt, Nem bírom, a zsarnok Emeberevőt, Pislákolnak már a vén csillagok, Velük együtt én végleg kialszok, Zilálva én szerteszét pillantok, Valótlanná

Teljes bejegyzés »

Ki is vagyok én?

  Csak egy szkafanderbe zárt szelíd pillangó, Kinek szívét most elrejté a zimankó. Ki Ady, Babits és Radnóti függője, Pont az, ki saját története főhőse.

Teljes bejegyzés »

Némaság grasszál

Hallgat a kölyök, odakinn zápor, ordító fellegek tűntek fel a visszapillantóba, vissza… néztem őt s nézett engem, keresett, megkeresett válaszok, ármánnyal itatott kérdéseket kevert a

Teljes bejegyzés »

Tükörben

Elképzelt vágyálmod ködképét, Legbelső kétséged tépi szét. Önmagad eltűnő rejtekét Feszíti egy eltévedt álomkép. Belső vívódásod oka, Nem más, mint önmagad külső szónoka. Magányod egy

Teljes bejegyzés »