A jelen dobbanása

Lesz még igaz a Mi?

Vagy csak a szél akar

hazudni,

mikor a tárva zárt ajtón

a menetelő perceket

hagyja elvonulni?

 

Múlt omladékokból

formálom a jelent

átgondoltan,

hogy a Te is része legyen,

és belül elrejtsen

az agyagba merülő kezem.

 

A készülő szobornak

lüktető szíve,

a jelenem dobbanása maradj,

emlékeztetve a Mi időre,

melynek íze

a számban maradt.

Vitos Irén
Author: Vitos Irén

Vitos Irén az Irodalmi Rádió szerzője. A huszas éveimben művészettörténetet hallgattam, nagy hatással voltak rám a stílusteremtő géniuszok, művészek, alkotók, ekkor értettem meg, hogy minden képzőművészeti műalkotás, valójában egy költői kompozíció és ugyanúgy lehet olvasni benne, mint egy irodalmi műben. Azóta magam is festek, a Modul Art Academyn és neves hazai mesterek mellett  igyekszem folyamatosan fejlődni. Az írói énem is felnőtt koromra bontakozott ki, a fiam születését követő években kezdtem komolyabban foglalkozni az írással, ekkor még főleg gyermekirodalommal. 2011-ben három gyerekeknek szóló könyvem jelent meg és írtam gyermekmagazinok számára is. Azóta számtalan antológiás kötet társszerzője lettem. Pózai írásaim és verseim folyamatosan jelennek meg kortárs magazinokban, újságokban, online felületeken és nyomtatásban, határon innen és túl. Több versem elhangzott már online irodalmi- és rádióműsorokban. 2020-ban egy különleges nemzetközi megjelenéssel is gazdagodtam, egy írásomat beválasztották egy többnyelvű, Európa szerte megjelenő kötetbe, ahol osztrák, német, holland, belga, és francia szerzők írásai mellett, az én egyik prózai alkotásom képviselte a kortárs magyar irodalmat. Közben elismerések és díjak is megtaláltak, 2020-ban Kiváló Publikációkért Nívódíj-at, 2021-ben Aranypenna Díj-at vehettem át, és még sok, szívemnek oly kedves elismerést. 2021-ben három versekötetem jelent meg: az EREDETSORJÁK, a FELHŐROMÁNC és a SZÓLNI A CSÖNDDEL. A negyedik is már a nyomdai...

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A legnagyobb a szeretet

A legnagyobb a szeretet. A legek világában élünk Versenyzünk és ha csúcsra érünk Diadalmasan széttekintünk Az egész világot a lábunk előtt véljük Pedig csupán egy

Teljes bejegyzés »

ÉRKEZIK AZ ŐSZ

Érkezik az ősz múlik a nyár, Ám, Nap forrósága még átjár. Még lüktetve mutatja magát, Majd a hűvös ősz köszönt ránk.   Erdő szín kavalkádban

Teljes bejegyzés »

ÉGI SZIVÁRVÁNY

Hol eső után felragyog a Nap, Az eltűnő felhő fátyla alatt, Mint egy királyi trón jelenik meg, A szivárvány gyémánt fényeiben.   Félkörívben ragyog az

Teljes bejegyzés »

Mesés hársfavirág

Edit Szabó : Mesés hársfavirág Nem tudom én,hogy hányan kellünk, a hatalmas törzsét átöleljük, régi családi ház udvarán terebélyesen magaslik hársfánk. Évtizedek sodrásában élt, több

Teljes bejegyzés »

Álmaimban látlak még

„Hogyha képzeletnek szárnyain” visszarepülhetnék a múltba, veled utaznék hazánk szép tájain, hidd el, boldogok lehetnék újra.   Mióta magam maradtam, múltunk kisért. Mondd: mit és

Teljes bejegyzés »

Tükrömbe néztem

Edit Szabó : Tükrömbe néztem Bele nézek a tükrömbe, néha olyan girbe-görbe, épp hogy odapillant szemem, képben vagyok,ott egy ember! Ember,kinek mély a lelke, ember,kinek

Teljes bejegyzés »