Testvérek

Testvérek

Hárman vannak, mint az orgonasípok.Három csöpp lány. A legkisebb, még csak éppen, hogy totyog és gagyog, de ha selypítve is, kimondja nővérei nevét.

Apja kezét fogva sétál az utcán és be nem áll a szája. -Apa, hol van Majika és Ejika?  teszi fel kérdéseit selypítve. Apja türelmesen válaszol. A nagyihoz ment  meglátogatni, utána pedig a boltban vásárolnak. Biztosan neked is hoznak valamit. Ekkor, meglátja anyját és testvéreit jönni. Kikapja kezét apjáéból és szalad eléjük. A két nagyobb is meglátja húgukat, ők is szaladnak feléje.

Amint találkoznak, hárman összekapaszkodva, egymás nevét mondogatva, se vége, se hossza nincs a puszinak és ölelésnek.

A járókelők megállva, mosolyogva szemlélik a három csöppséget. Egy asszony halkan megjegyzi: – Biztosan régen látták egymást.

Az apuka így válaszol: Két órával ezelőtt!

Napközben is, minden bevezetés nélkül össze borulnak és kiabálják: “SZEJETLEK! SZEJETLEK”

Benedek Erzsébet
Author: Benedek Erzsébet

Benedek Erzsébet az Irodalmi Rádió szerzője. Benedek Erzsébet néven születtem Miskolcon, iparos családból. Szinte egész életemet Miskolcon étem. 2018-ban költöztem Budapestre, gyermekeimhez.Az irodalom és vers szeretete mindig életem része volt. Írással csak nyugdíjas koromban kezdtem intenzíven foglalkozni. Igaz, már gyermekként is leírogattam, ami gondolataimban megfogant, de csak saját magamnak. Folyamatosan, 2014-től küldözgetek pályázatokat.Fő témáim: A család, hit és a történelem. Szeretem elemezni írásaimban, a történelem milyen hatással van az egyszerű, hétköznapi emberre, valamint, a család életére. Verseim és kisebb esszéim témája is erről szólnak általában.Már gyermekként is szerettem hallgatni szüleim, nagyszülőim élettörténeteit.Úgy, ahogyan múlt az idő felettem is, írásaim is az én korosztályomból került ki. Megihlettek gyermekeim, unokáim, dédunokáim születése is.Mivel 1956-ban voltam 18 éves, valamint átéltem az ötvenes évek diktatúráját, így sok személyes tapasztalattal is találkoztam. Így született meg, az Irodalmi Rádió kiadásában a „GÖRÖNGYÖS ÚT” c. regényem. Ezzel elnyertem az 1956-os Forradalom és Szabadságharc 60. évfordulójára Miskolc város Irodalmi különdíját.Terveim vannak még, kérem a Jóistent, szellemi képességem további megtartására.

Share on facebook
Megosztás
Share on twitter
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Rózsa Iván: Tavasz

Rózsa Iván: Tavasz Tombolj csak bátran, tavasz! Hűvösre hozz nekünk meleget! Szántani kezd a dolgos paraszt: Fáztunk már épp eleget… Tavasz hírnöke a hóvirág; Majd

Teljes bejegyzés »

Sírni tudna

Sírni tudna, hiszen tudja esélytelen. Ő ugyanis észre sem veszi. De Karin nem sír. Csak némán néz ki az ablakon és Ő, mint minden este

Teljes bejegyzés »

Nyári reggel

Nyári reggel. Írta: Egyed-Husti Boglárka Kint ülök a teraszon, hallgatom a madarak énekét, a nap még szinte alig jött fel, de már most érzem az

Teljes bejegyzés »

Talált tárgyak osztálya

Talált tárgyak osztálya. Írta: Egyed-Husti Boglárka A szoba csendes volt. Csak néha lehetett kintről hallani, ahogy egy két kocsi elmegy. Pedig az ablak csukva volt.

Teljes bejegyzés »