Ima a Szeretet Lángjáért
Van az a fény, ami nem alszik ki soha,
Lángja nem fakul meg, az élet bármily mostoha.
Szívünk belsejében, mélyen elrejtve ott lobog,
Az embereknek szeretve átadhatod!
Kegyelembe részesültem megint,
Mint már annyiszor, hogy észrevegyem,
Szívemben él egy csoda!
Köszönöm Nagy Isten!
Köszönöm, amit elém raksz
S megadsz nekem mindent!
A fényt, a tiszta szeretet fényét.
Áldott vagyok általad
S minduntalan kegyelmet kapok,
Midőn vétkezem!
Nincs gazdagabb ember nálam,
Keblemre ölelhetem a világot,
Ki úgy jött, hogy mosolygott felém,
S kaptam egy életet,… kaptam,
Amit nem mindig áldottam,
Volt, hogy a pokolra kívántam!
Most boldog vagyok, hogy a láng
Szívem belsejében teljes fényével ragyog!
A szeretet foglya vagyok,
Amit másoknak is tovább adhatok!
Kegyelmet kérek minden elhervadt szívnek!
Ó Istenem add, hogy minden ember így érezzen!
Add, hogy minden ember tudjon szeretni,
Felhőtlenül boldog lenni!
Add, hogymindeki mindenkit szeressen,
Add, hogy a Föld Békébem élhessen!
Ámen!
2018.
Author: Nagy Ilona
Nagy Ilona az Irodalmi Rádió szerzője. Nagy Ilona vagyok, 1961-ben születtem Békéscsabán. Dévaványán élek, itt végeztem általános iskolai tanulmányaimat. Középiskolába Gyomára jártam a Kiss Lajos Gimnázium és Cipőipari Szakközép Iskolába, ahol a cipőkészítés szakmát tanultam. 1979-ben érettségiztem. Ezután dolgozni mentem, a helyi ÁFÉSZ irodában. Két év után férjhez mentem és mint egyéni vállalkozó, fóliás kertészettel foglalkoztunk férjemmel együtt. Az irodalom és az írás nem igazán fért bele az életembe. Rengeteget dolgoztam, majd jöttek a gyerekek. Három gyermeket neveltem. A sors úgy hozta, hogy 2011-ben elváltunk, majd összehozott az élet új emberekkel. Különösen eggyel, akivel jóbarátságban lettünk. A bennem szunnyadó irodalom utáni vágyat oly módon láttatta meg, azzal a kijelentésével, hogy „a vers ott van mindenkiben”, hogy én ezt komolyan is vettem és 2012 óta elkezdtem versírással próbálkozni. 2018-ban megjelent első verses kötetem Szívem zenéje címmel, saját kiadásban. Azóta írok többnyire verseket, néha rövidebb prózát. Nem tartozom a mindennapos versírók közé, ami mélyen megérint, vagy foglalkoztat, általában olyankor írok. Köszönöm a lehetőséget, hogy ennek az alkotó közösségnek a tagja lehetek!
