Idő

Idő nincs, mondták a bölcsek.

De akkor nem értem:

Hova rohanunk? Ha nincs is,

Hát én sem kérem!

 

Bim-bam, egyre csak ketyeg,

Tikk-takkot zakatol a fejem!

Nap mint nap hajszolom,

Magam köré tekerem…

 

Hajszolom ami nincs: az időt.

Másodpercek, percek…

Dühöngve, időzítve,

Egyre csak telnek.

 

Határidő, tanidő, szabadidő…

Tébolyda minden hétköznap.

Az ember szalad, s ha feled,

Rögtön a fejéhez kap.

 

Bim-bam, tik-tak, 

Mindjárt bomba robbanás,

Nap mint nap térdre kényszerít

A kapkodó rohanás.

 

Állítsunk meg minden órát,

Ami vészjóslóan ketyeg!

Az idő telik anélkül is,

De nem, az nem lehet!

 

Nincs idő. Tudták a bölcsek.

Csak két dolog van: a Nap és Hold.

Váltakozik odafent 

Az éji s nappali égbolt.

 

Ilyen egyszerű volna.

Nem kellene mérni.

Tudni kéne az örök időkben

Sodródva lebegni: ÉLNI.

 

Nem lenne ma, sem holnap,

Sem huszonnégy óra.

Nem lenne zaj,

Mi a fejekben szólna.

 

Csak az égbolt lenne,

Táncolva szökkenő,

S lenne nem mérhető,

Egységes, nem létező: örök idő.

 

Csorba Viktória
Author: Csorba Viktória

Csorba Viktória az Irodalmi Rádió szerzője. Tizenegynéhány éves lehettem, amikor először papírra vetettem kezdetleges írásaimat. Mint hogy Fekete István regényein nevelkedtem, kiskamasz fejjel főként állatokról szóló versek szaladtak ki a tollamból. Kicsivel később iskolai feladványok kapcsán készült néhány kezdetleges novella… szigorúan gyerek fantáziára alapozva. A lázadó tizenéves korszak főként baráti körök zenekaraihoz fűződött. Szerettem ad-hoc összedobott zenére dalszövegeket írni. Bár a zene múló hóbort volt többünk életében, az írás szeretete számomra megmaradt. Huszonéves koromtól egyre gyakrabban ragadok tollat, hogy rímekben fejezzem ki a gondolataimat. Alkotásaimban központban áll az emberi lélek, különböző élet- és sorshelyzetek, valamint mozgatórugóink: az ember öröme és bánata. Verseimet, ritkábban novelláimat íróasztal fiókom rejtegette sokáig, egyre bővülő tartalmával, mígnem 2019-ben vettem a bátorságot, hogy a pódiumra lépjek. Sikeresen szerepeltem irodalmi pályázatokon, és még ebben az évben jelentek meg verseim különböző antológiákban. Nagy örömömre szolgál hogy szélesebb olvasói körrel és poéta társakkal találkozhatok kortárs portálokon.

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

+ 23 = 24

Versek
Halászné Magyar Márta

Föld napjára

Környezetszennyezés fest zord képet, szél szemetet szór szét minden térről, ahová előzőleg ember lépett, megfosztotta a sok szenny a fénytől.   Szeméthegyekről vetül az árnyék,

Teljes bejegyzés »

EGYEDÜL

Ez az írásom az első olyan, amit teljes egészében a képzeletem szült. Néhány személy jellemvonásában visszanyúltam a családom rég múltjába, ám a szereplőket a fantázia keltette életre. A megszokottnál kissé hosszabb lélegzetűre sikeredett a sztori, ezért előre köszönöm azoknak, akik végig olvassák! Minden nemű kritikát, legyen az pozitív vagy akár negatív szívesen fogadok, mert azokból tanul az ember!

Teljes bejegyzés »

A fehér fátyol

Végtelen varázsát Éltem csókján, én át. Őrizem szívemben, Perceink vörös palástját.   Feldereng a pillanat. -A félbemaradt élet-, Már a hideg Hold marad Napnak, magány

Teljes bejegyzés »

Élj !

Merj adni másoknak – s meglásd, kapni fogsz.  Merj bátran kiállni – s végül győzni fogsz.  Beszélj hangosan – míg meghallgatásra lelsz.  Végy erőt magadon

Teljes bejegyzés »
Uncategorized
Vajna-Kánagy Rozi

Flóra

A lélek mélyén nyílnak A legszebb virágok, A lélek virágai Rózsaszínű álmok. Már annyi éve annak, Hogy felnőtt vagyok, Mégis lelkem mélyén Egy kislány maradok.

Teljes bejegyzés »