Ha én ma faajtó lennék,
néha halkan nyikorognék.
Recsegném az új világba:
Lökdöstök, rúgtok? Hiába!
Ha én ma faajtó lennék,
nagyon reumásnak tűnnék.
Dagadt lábbal, száraz szájjal
talán csendben lengedeznék.
Ha te rám támaszkodnál,
én biztosan tartanálak!
Tartást adnék a világnak,
utat nyitnék már a mának.
Ajtó lennék, éreznélek.
Belém rúgnál? Ölelnélek.
Lakatot tennél a számra?
Én volnék, ki ordibálna!
Ha egy öreg lakat volnék…?
Faajtóval barátkoznék.
Nem kéne már szó a számba,
Kiabálnám a világba,
Hogy, ha én faajtó lennék,
Ma mindenkit beengednék.
Megölelnék minden háncsot,
fáradt kérget, öreg ráncot
az embereken.
Author: Bujdosó Miklós Gábor
Bujdosó Miklós Gábor vagyok. A „Tél és Karácsony 2022.” c. pályázatra küldött írásom óta nagy örömömre az Irodalmi Rádió állandó szerzője lehetek. Gyermekkorom óta olvasok és mesélek. Prózákat, verseket írok. Emlékeket kaptam idős emberektől, frisseket gyűjtöttem fiataloktól. Dolgoztam szállodákban, voltam kertész, fotográfus, hivatásomként evezős edző. Találkozásaimat papírra vetve igaz és kitalált történetekkel igyekszem meglepni az érdeklődőket. A szürreális, fordított mesék is a kedvenceimmé váltak a gyerekek rámhatásaként. Megjelent egy rajzokkal díszített önálló mesekönyvem és 2024 Könyvünnepén megszületett a Lírában kapható új, kilencven novellát tartalmazó kötetem „Szökés a felhők fölé” címmel. Antológiákban is fellelhetőek gondolataim. Továbbra is érdekel, hogy miként érzi magát az Ecset, a Kisegér, az Ember, ha belép a történeteimbe. Írásaimhoz kívánok egy kényelmes fotelt és benne örömteli időtöltést minden kedves Olvasómnak! Bujdosó Miklós Gábor