Játsszunk háborúsdit.
Az élet fabatkát sem ér,
Nyugodtan játsszunk háborúsdit.
Ugyan csak aprópénz zörög zsebemben,
De ne hagyd, hogy megmaradjon mérgemben
Kiürítem sörös kancsómat
Ne öntözzék ezzel majd síromat
Ha marad sírásó még a Földön
A gyilkos bombától minden elpusztulhat
Remények, tervek, szerelmek
Virágok, kertek, meglepetések
Amíg a föld forog játsszunk háborúsdit
Az eredmény demokratikus lesz
Nem lesz nyertes, nem lesz vesztes
A csillagkoszorú radarként jelez
Itt valaha emberi élet virágzott
Mely talán gondolatokat sugárzott
A szeretet más bolygóra vándorol
Addig létezik, míg háborút nem játszik
Míg ott is a gyűlölet fel nem virágzik
Így vándorol bolygóról bolygóra
Míg az Úr végül meg nem únja
S a mindenséget össze nem roppantja.
Akkor ez lesz a játék vége,
Ezt válthatná meg a Béke!
Author: Hutás Mihály
Dr. Hutás Mihály az Irodalmi Rádió szerzője. Verset gimnazista korom óta írogatok. Édesanyám, aki jelenleg 101 éves, 100 éves születésnapjára írtam életrajzi kisregényt, de más prózai művekkel is kacérkodtam. Évekkel ezelőtt egy novellámmal pályázatot nyertem. Aktív orvosi munkám: jelenleg reumatológusként három munkahelyen, nagy családom adta feladatok ellátása, nomeg a klasszikus zene (sajnos már nem művelése) hanem hallgatása, a polyphonia tanulmányozása (pl.Bach fugák) időm nagy részét lekötötték. Talán egy kis lökést kapok szerény sikereimért. Művészportré a szerzővel:
