VOLT
Én már mertelek szeretni
és te megijedtél nagyon ,
mint az álom elrepültél
pedig vártam a miértet.
Sírni nem tudtam ,de még
a sós könnycsepp sem
marta arcom ,csak az emlék,
ez nálam hiányosság ,mint nálad
az érzelmek bevallása.
Jól vagyok ,mindig jól.
A múltad és a külvilág
mint egy nemes fémet megedzett,
ütheti bármi ,nem látszik rajta
semmi.
De belűről a hajszálerek
sokasodnak,
és bekövetkezik a keserű robbanás,
amit nem szeretnék látni.
Csak annyit láttam amannyit
képes voltál adni.
2021.07.10.
Author: Szécsi Károly
Az alkotás valami pluszt ad ebben a rohanó világunkban, felszabadítóan és nyugtatóan hat a lelkemre. A belső világomat mutatom meg így. Az érzelmeimet előhívom, láthatóvá teszem. Akik értik a sorok között a mélységet is látják, érzékelik. Alázattal várom mindig, hogy legyen időm az írásra, és nagy nyugalmat érzek általa. Mindenkinek jó tollforgatást! Írni jó!
