Én a mai napon
Voltam már lélekben halott a padlón,
Aztán felszálltam a fejünk fölé
S az égnek lépdeltem csillagszőnyegén.
Vagy talán nem is lépkedtem
És az egészet csak képzeltem,
De remélem nem tévedtem,
Hisz legbelül éreztem.
Legbelül éreztem,
Hogy hirtelen két kicsi szárnyam lesz
És ahogy reám tekintesz
Rögtön a csillagok fölé repítesz.
Furcsa egy érzés ez.
Nevezhetjük szerelemnek
Vagy akár isteni kegyelemnek,
A lényeg, hogy te is érezted.
Érezted mellkasodban a lüktetést,
Egész tested átjárta a remegés.
Ez számodra még szokatlan érzés,
Eddig nem tudtad milyen a törődés.
Sosem kaptál eleget,
Mindig csak kihasználták a lelkedet.
Kisajtolták belőled a szeretetet
S lelked, mint egy kifacsart citrom;
Héjastul már összeesett.
Üres lettél belülről,
Eleged lett mindenből.
Annyira, hogy már nem is kezdted
Senkivel sem elölről.
Ilyet még nem éreztem.
Hasonlót már képzeltem:
A csillagok fölé repültem
S a Galaxis Szépe én lettem.
2023. 11. 03. – B. R. M.
Author: Busa Regina Mária
Busa Regina Mária vagyok, amatőr kortárs költő, rímfaragó. Egy majdnem végzetes tragédiába torkollott baleset túlélője, akit gyökeresen átértékelt az élet. Ez lehet az oka annak, hogy azóta a világ dolgai mélyebben megérintenek, úgy mint az élet, a halál vagy a szerelem. Sokféle érzés kavarog bennem, amit szabadon próbálok kifejezni verseimben.
