Érzés adomány

Már nem tudom mit tudnék írni neked, 

Elfelejtettem hogyan kell lebetűzni az érzéseket bennem, 

Régen táncoltak a te szavaid a számon, 

És talán már nem is fognak. 

 

Talán (határozószó):

Tünemény-buborék, 

Az utolsó remény-szilánkot öntöm üveg-kehelybe, 

Hogy minden kortyot kiihassak belőled. 

Mint mimóza rezzenek meg, 

A te érintésedre vágyom, 

De csak a zsálya illatú levegő játszadozik velem. 

 

Már nem vagy a hétköznapjaim része. 

Kisikáltalak magamból, 

A fejbőröm alól a gondolat-buborékaidat, 

Már nem habosodsz újra bennem, 

Már csak a szappan marja a szemem. 

Kiszelektáltam a szekrénnyi érzéseket, 

Már elférek magamban. 

Már csak egy

Fekete kukászsák áll a szoba közepén, 

Bekötöm a tetejét, 

Hogy ne tudj újra kiborulni bennem. 

 

Leviszem a kocsiba, 

Hogy elvigyük messzire, 

Hátha kellesz még valakinek. 

 

Érzés adomány.

 

Nagy Sára Kata
Author: Nagy Sára Kata

Nagy Sára Kata vagyok, 19 éves. A művészet az életem, az éneklés, a zene, az írás, a fotózás, a rajzolás, a főzés-sütés. Egyik legkedveltebb időtöltésem a versek írása az éneklés mellett, mert ebben kiélhetem az érzésem és a kreativitásom. A szabad versekben találtam meg magam, bár több prózával és novellával próbálkoztam, de ezeket a műfajokat nem éreztem annyira közel. A verseimben több téma szokott megjelenni, de ezek közül a legtöbb a szerelmet dolgozza fel különbözőképpen, bár a körülöttem lévő diákvilág is belefonódik a műveimbe. Ha jobban meg szeretnél ismerni engem és a világom, csak, olvass bele az egyik versembe!

Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

9 + 1 =

ars politica

Végre vége a kampánynak. Leszavazott mindenki meggyőződése szerint, vagy farhát csomag mennyiségének megfelelően. Volt, aki kézpénzt is elfogadott. (Nem, nem írtam el. A kezébe kapta

Teljes bejegyzés »

Mezei haiucsokor

Keresd a képet Berki hadakban tisztul Érik a dallam   Hersen a pázsit Réti világnak hódol Lakója halkan   Éteri légben Kanyarog jámbor felleg Levegőárban

Teljes bejegyzés »

Mozsasarcos galambharcos

[Duplázott haiku]   Galambkavalkád Remél falatkát Őrült morzsareménnyel Harcol a placcon hévvel Gyilkos eréllyel Galambepével Author: M. Tóth Sándor 1955-ben születtem Tatabányán, azóta is itt

Teljes bejegyzés »

Az univerzum döccenése

Simogató zene, bódító színek, illatok fürdették azokat, akik már átlibegtek Péter rafinált ajtaján. A kaput csupán résnyire nyitotta, mert az érkezők akár a kulcslyukon is

Teljes bejegyzés »
Versek
Veress Zita

Hársfák

Hársak árnyas alagútján haza indultam. Néztem, ahogy az ágak között a napfény megcsillan.   Hársak édes illata a valóságból kirántott. Új köntösbe öltöztette az aszfalt

Teljes bejegyzés »
Versek
Ivántsy Gábor

pesszimizmus

Andreának (alias Hárpi, „a Párja”) boldog voltam, vagyok, leszek gondoltam, míg veled voltam,   de mióta elhagytál és elhagytalak, kezemen nem érzem illatodat,   azóta

Teljes bejegyzés »