Üzenet Drága Szerelmemnek

Írtam a naplómba
És most jól vagyok.
Nyugi, nincs benne semmi olyan,
Tényleg boldog vagyok.

Csak mióta vagy nekem,
Visszatért a remény,
Megpihent végre lelkem
S már nem borús felettem az ég.

Nincs felhő a szívemen
S már eső sincs a szememben.
Az élet nem egy lóverseny,
Haladunk, csak mi más ütemben.

Kicsit zavar még,
Hogy azt hallottam nemrég,
Hogy ez megkérte annak kezét,
De a csiga sem siet mégis elél.

Véletlen se vedd e versemet
Célzásnak Drága Szerelmem,
De, ha mégis elolvasnád ezeket,
Légyszi, kérd már meg a kezemet! 😉
2024. 06. 01. – B. R. M.

Busa Regina Mária
Author: Busa Regina Mária

Az írás gyerekkorom óta az életem része. Szerzőként és kommunikáció szakos hallgatóként a kreatív írás és a médiavilág határterületei foglalkoztatnak. Verseim több, az Irodalmi Rádió által megjelentetett antológiában is olvashatók. 2022-ben „A jelen verse” című írásom megjelent a Marsbook Kiadó gondozásában kiadott Létvágytalanság című antológiában. 2026 februárjában látott napvilágot első önálló verseskötetem, Szerelemszilánkok címmel. Jelenleg kommunikáció és médiatudomány szakon tanulok az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem hallgatójaként. A digitális kommunikáció és a tartalomkészítés világa közel áll hozzám, szerzői közösségi oldalaimat is magam menedzselem, ahol írásaimmal folyamatosan építem az olvasói közösséget. A Szerelemszilánkok című kötet megrendelhető itt: https://webshop.marsbook.hu/Szerelemszilankok

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Héthelyi Krisztina: Csonti

Héthelyi Krisztina Csonti A kisfiú elégedetten nézte az égből hulló fehér pelyheket. Az apja megígérte neki, ha elég hó esik, kimennek és együtt hóembert építenek.

Teljes bejegyzés »

Veréb mama meséje Szent Ferencről

Héthelyi Krisztina Verébmama meséje Szent Ferencről Fázott a hold, ezért magára húzta csillagos takaróját. Az állatok elcsendesedtek, lehunyták szemüket és az álom titokzatos birodalmába léptek.

Teljes bejegyzés »

Feldühödött bikaként

Feldühödött bikaként   Feldühödött bikaként ködöt fúj a táj; lassan homályba tűnik minden, ami fájt.   Szívem, mint torz háztömb – csak sejlik már; ablakai

Teljes bejegyzés »