Tárgyalás

(Bíró=B, Vádlott=V)

B: A vád szerint Ön kiverte a felesége fogait, letépte az alsóneműjét és megerőszakolta.

V: Ez – úgy ahogy van – hazugság.

B: Mi az igazság?

V: A feleségemnek nincs foga, a protézise repült ki a szájából. Bugyit nem hord, így azt nem kellett levenni róla.

B: De az erőszakot csak beismeri?

V: Ismeri a hóhér.

B: A felesége szerint ezt megtette vele.

V: Mikor?

B: A feljelentés előtti éjjel.

V: Az már csak azért se lehet, mert akkor a szeretőmnél voltam, aki kifejezetten szereti az effajta játékot.

B: Akkor miért állítja a felesége, hogy közösült vele?

V: Miért? Miért? Mert szerette volna, na de már benne vagyok a korban, folyton nem megy.

B: A fogsorát miért rúgta ki?

V: Ki mondta, hogy kirúgtam?

B: Ön mondta az előtt, hogy az kirepült.

V: Az kérem egészen más, mert hogy beleharapott az almába.

B: Attól repült ki?

V: Azt én honnan tudjam?

B: Most mondta, hogy beleharapott az almába.

V: Azt mondtam, de hogy attól repült ki, azt nem.

B: A bíróságon van, nem a kocsmában. Viselkedjen és feleljen őszintén az adott kérdésekre! Megértette?

V: Meg.

B: Akkor ismét megkérdezem, hogy repült ki a felesége foga a szájából?

V: Azt tőle kellene megkérdezni, elvégre az övé.

B: Ő azt állította, hogy maga kirúgta.

V: Mert fogalma sincs arról, hogy milyen a rúgás. Ő jár meccsre, vagy én?

B: Ez most hogy jön ide?

V: Ha meccsre járna, tudná, hogy milyen egy rúgás, ha én rúgok, akkor nem a foga repül ki, hanem ő maga egyenesen a kapuba.

B: Milyen kapuba?

V: Látszik, hogy bíró úr se jár meccsre, hát a futball kapuba.

B: Van otthon futballkapujuk?

V: Ne forgassa ki a szavaim, egy szóval se mondtam, hogy otthon van futball kapunk, csak azt, hogy oda repült volna. Maga össze akar engem zavarni, ezért elfogultságot jelentek be és egy másik bírót kérek.

Tóth Lászlóné Rita
Author: Tóth Lászlóné Rita

Nevem: Tóth Lászlóné. Írásaim Tóth Lászlóné Rita néven tettem fel és ezt használom a továbbiakban is. 2009-ben – édesanyám távozása után – űr maradt bennem és ezt az érzést ki kellett írnom magamból. Ezek a gondolatok, versek a gyászról és a hiányról szóltak. Véletlenszerűen találtam rá a Holnap Magazinra, aminek több éven keresztül tagja voltam. A havonta megadott témákra is próbáltak írni, így lassanként prózák is születtek és vidámabb versek is. Írtam többek között mesét, melyből egyet beküldtem a Nagycsaládosok Országos Szövetségének pályázatára, ami bekerült abba a harmincba, ami megjelent a kiadványukban. Egy szatírám az Irodalmi Jelen közölte le. Tagja vagyok az Érdi IRKÁNAK, ahol első alkalommal szintén egy mesém jelent meg. Csatlakoztam a Mesketéhez is, de valójában nem tartom magam meseírónak. A HM tagság megszűnését követően egy ismerősöm a Napvilágot ajánlotta. Annak lettem a tagja, de július elsejével már nem tölthető fel alkotás az oldalra. Három gyerekem, öt unokám és három dédunokám van. Főváros közeli településen – Solymáron – élek.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Egy varázslatos kuckó

    Egy varázslatos kuckó        A füstös félhomályban egy parázsló cigarettavég, a múlt hamutálcájában büszkén dúdol egy szép mesét. Gyönyörű, őszinte, lázas

Teljes bejegyzés »

Virág a Sztüx partján

  Egymagam ülök a Sztüx folyó partján, az elmúlás szólít meg, morajló hangon, belenézek tükrébe s látom ráncos arcom, Voltam ám én is fiatal hajdanán,

Teljes bejegyzés »

Téli kaland

Felhőből hull hópaplan, nyúl vacog a bokorban. Hosszú fülét hegyezi, épp a rókát figyeli. Várja őt a családja: ura, fia, leánya. Nagyot ugrik nyúl koma,

Teljes bejegyzés »

Levendulás cappuccino   Ülök a padon . Levendulás cappuccino kékje az égről visszaint, s fák vigyáznak rád s rám, kupolájukon a remény  kacsint. Hiszi a

Teljes bejegyzés »

Az én Istenem   Az én Istenem szívemben őrzöm, mint kagyló mélye gyöngyöt,igazat, Fájdalom,öröm évgyűrűi érlelik bennem,napra nap.   Álmaim növelik, miket már soha nem

Teljes bejegyzés »

Nagyboldogasszony   Anyám, ölelj át, vígy magaddal, ölelj szívedhez a Napban, csillagokból küldj ösvényt utamra, nehéz az óra, ne hagyj magamra…   Anyám, te mindent

Teljes bejegyzés »