A magyar nyelv napja alkalmából szeretném megosztani veletek egy tavaly írt szerzeményemet, melyet Bencze Imre: Édes-ékes Apanyelvünk c. költeménye ihletett.
Nyelvünkről…
Elismerem néha jó volna,
Ha a vala nem volna vala.
Ha nem vala volna
Akkor vajon volna vala?
Ugyanez a helyzet a lésszel,
Mert mit most mondok
Nehéz felfogni ésszel;
Gondolják a bolondok.
Elismerem néha jó volna,
Ha a lész nem lenne lesz.
Ha nem lészen lesz
Akkor vajon leszen lész?
Vagy mégis hogy van ez a magyar nyelv?
Minden szavunk ilyen eszeveszett?
Miért nem lók s miért pont lovak?
Miért nem jók az egyszerű szavak?
Vagyis inkább akkor már szók!
Az utcákat most nem födi hó,
Ezért nem mondjuk se azt, hogy hós,
Sem pedig azt, hogy havas!
De akkor a sós miért nem savas?
Miért nem mondjuk azt, hogy tót
Mikor azt gondoljuk tavat?
Nehéz dolga van a magyarnak!
2023. 01. 16. – B. R. M.
Author: Busa Regina Mária
Busa Regina Mária vagyok, költő, rímfaragó. Egy majdnem végzetes tragédiába torkollott baleset túlélője, akit gyökeresen átértékelt az élet. Azóta a világ dolgai mélyebben megérintenek, úgy mint az élet, a halál vagy a szerelem. Sokféle érzés kavarog bennem, amit szabadon próbálok kifejezni verseimben.
