Vadak Ura
Fentről nézek le rád.
Kecses test, hogy szökelsz!
Oly soká vártam már,
S ma éjjel átölelsz.
Nagy Istened vagyok,
Kezemben a fegyver,
Míg szíved él s ragyog,
Tőlem nem mehetsz el.
Lassan mozgok, csöndben,
Rémült fejed kapod,
De nicsak! Már lőttem,
S földre hullsz, mint halott.
Lemászok az égből,
Üveg szemed felnéz,
Mily szelíd, mily kérő,
Bájod lassan elvész.
Szép tested felnyitom,
Elveszem mi jó s kell,
Finom hús, dús idom,
Óvva dolgozlak fel.
Puha szőröd meleg,
Testem bőrödbe bújt,
Eltelek hát veled;
Húsod alatt tűz gyúlt.
Véres kezem sajog,
Munkában kifáradt,
De hát vadász vagyok,
Ura vadvilágnak.
Szabó Kira
Author: Szabó Kira
Szabó Kira vagyok, 2003-ban születtem. Jelenleg klasszikus zenei és művészetközvetítési felsőoktatási intézményekben tanulok. A zene mellett már kiskorom óta foglalkoztatnak a vallások-hitek, a történelem és az irodalom. Versírással általános iskola alsó tagozatában kezdtem foglalkozni, azóta főleg érzelmekkel, társadalmi vagy spirituális témákkal kapcsolatban alkotok. Ezek mellett történelmi fantasy regények írásába kezdtem.
