Különleges választás

Az elhunytak lelkei libasorban járultak a hófehér helyiség közepén álló hatalmas, antik íróasztal elé, melynél egy nagydarab, hosszú szakállú, vajszínű inget viselő férfiú ült. Ez az illető néhány szót váltott mindenkivel, majd feljegyzett valamit a kezében tartott jókora noteszbe, aztán balra vagy jobbra mutatott, mire az éppen soron lévő lélek a megfelelő oldalon álló ajtón át távozott.

Ibolya türelmesen kivárta a saját idejét, és amikor végre az asztalhoz ért, mosolyogva bemutatkozott. A szakállas férfi némi lapozgatás után megszólalt.

– Meg is van! Mezős Ibolya, 58 éves, magyar állampolgár. Fehérgyarmaton született, Kérsemjénben élt. Férjnél volt, és egy lánygyereket szült. Halála oka egy autóbaleset – sorolta zengő hangon.

– Igen, én voltam az.

A válasz hallatán a férfi előrehajolt, és megnézte magának. Mint minden lélek, a nőé is olyan formát öltött, mint amilyen a teste volt, közvetlenül a halála előtt. Ibolya a végzetes baleset pillanatában éppen egy esküvőről tartott hazafelé a férjével, így most az ünnepélyes alkalomra vásárolt világoskék ruhában jelent meg, őszülő haja pedig kontyba volt fogva. Miután ráérősen végigmérte, a férfi ismét beszélni kezdett:

– A nevem Horáció. Általában nem én szoktam itt ülni, de most megkértek, hogy helyettesítsek – magyarázta. – Elmondom, hogy működik ez az egész. Igazán semmi bonyolult nincs benne. Nekem elég csak ránéznem egy lélekre, és meg tudom mondani, hogy az adott ember tisztességes életet élt-e. Ha azt látom, hogy nem volt éppen a becsületesség mintaképe, akkor balra kell távoznia, és gilisztaként fog újjászületni. Hogyha ellenben úgy ítélem, rendes emberről van szó, akkor megadom a lehetőséget, hogy maga döntse, ki vagy mi szeretne lenni következő életében. Ember, állat, vagy akár növény is lehet. Amikor megmondta, mit akar, én felírom a választását a füzetembe, és elküldöm jobbra. Lesz egy kis ideje felkészülni, aztán jön majd egy villanás, és mire magához tér, már újjászületett a kívánt élőlényként. Hozzáteszem, hogy természetesen csak valóban létező teremtmény jöhet szóba. Rendre kérnek egyszarvút, jetit, meg más egyéb fantázialényeket, de ezekkel sajnos nem szolgálhatunk – megköszörülte a torkát. – Maga természetesen azok közé tartozik, akik választhatnak.

– Tehát én dönthetem el, miként születek újjá?

– Így van!

Ibolya pár pillanatra elgondolkodott.

– Volna két kérdésem – szólt aztán. – Az egyik, hogy emlékezni fogok-e erre a legutóbbi életemre.

– Ez csak magán múlik. Ha nem szeretné elfelejteni, amiket átélt, akkor megtarthatja az emlékeit. De ezzel kapcsolatban majd a következő teremben kap eligazítást. Én itt csak az újabb életére vonatkozó döntést rögzítem. No és mi volna a másik kérdés?

– Tudni szeretném, hogy mennyire pontosan határozhatom meg azt, hogy ki vagy mi leszek.

– Hogy érti?

– Az érdekelne, eldönthetem-e azt is, hol születek újjá, vagy csak abba van beleszólásom, hogy milyen alakban élhetem a következő életemet.

– Ó, világos! Nos, erre nincs szabály, szóval magára van bízva a dolog. Van, aki csak annyit mond, hogy például oroszlánként szeretne élni. Más ellenben azt is kiköti, hogy mondjuk egy adott állatkert oroszlánja akar lenni.

– Megértettem.

– Nyugodtan gondolja végig a dolgot! Itt senki nem siet sehová!

– Én azt hiszem, már meg is van a válaszom.

– Biztos benne? – Horáció felhúzta a szemöldökét. – Ha kimondja, és beleírom a jegyzetfüzetembe, utána már nem lehet variálni. Azzal eldőlt a kérdés.

– Határozottan biztos vagyok benne!

– Hát, jól van. Akkor hadd halljam! Mit választott? Valamilyen gazdag családba szeretne beleszületni? Netán egy mesés trópusi sziget lakója akarna lenni? Esetleg kipróbálná, milyen egy versenyló élete?

– Én egy cinegeként szeretnék újjászületni, Fülesden, ahol a lányomék élnek – felelte Ibolya. – Szeretnék a közelében maradni, és figyelni őt meg az unokáimat.

– Milyen érdekes! – Horáció meglepettségében jegyzetelni is elfelejtett. – Nem is emlékszem hasonló válaszra. Sokan kérnek madarat, de a cinke nem számít kifejezetten népszerűnek.

– De választhatom azt is, igaz?

– Hát persze! Hiszen megmondtam! – Horáció lejegyezte a választ. – Akkor hát ezúttal cinege lesz! Kellemes életet, és sok szerencsét! Mondanám, hogy viszontlátásra, de amikor legközelebb itt jár, valószínűleg nem fogunk találkozni. Úgyhogy ég önnel!

– Köszönöm! Minden jót!

Miután elköszönt, Ibolya a jobb oldalon lévő ajtó felé indult, ami közeledtére hangtalanul kinyílt. Horáció elgondolkodva nézett utána, és halványan elmosolyodott, aztán visszatért a munkájához. Arra gondolt: nem is hitte volna, hogy ilyen kellemes élményt tartogat számára ez a helyettesítéssel töltött nap.

Author: Barna Benedek

Lengyel Menyhért és Veres Péter szülővárosában nőttem fel, a csodás világokat és különös figurákat felvonultató történetek bűvöletében. Idővel magam is elkezdtem ilyeneket kitalálni, a sztorik egy része pedig végül betűk és szóközök halmazaként egy lapon vagy fájlban végezte. Eleinte az ötleteimből többnyire rövidebb-hosszabb novellákat farigcsáltam – illetve néhanapján, ha az ihlet úgy hozta, megformáltam egy-egy versfélét is –, aztán a közelmúltban úgy döntöttem, hogy ideje nagyobb lélegzetű alkotásokba vágni a fejszét. Témát, műfajt, és hangulatot illetően szeretek kísérletezni, de elsősorban mesék és fikciós irodalom területén szorgoskodom. Terveimet pedig nem is számolom. Sokáig nem kerestem igazán a lehetőségeket a publikálásra, csak az utóbbi időben kezdtem ezzel foglalkozni, nagy örömömre nem is eredménytelenül. Egyik első hosszabb munkám, a „Mesélj még, Rémusz bácsi!” című mesegyűjtemény az Irodalmi Rádió gondozásában jelent meg 2024-ben. Időközben pedig több rövid írásom is napvilágot látott, ezekből válogatok az alábbi felsorolásban: – „A gödör” (novella, a „Cirkusz a moziban” antológiában, 2023); online is elérhető: https://irodalmiradio.hu/2025/02/18/a-godor/ – „A minden kívánságot teljesítő gép” (mese, a Szitakötő folyóirat 65. számában, 2024); online is elérhető: https://ligetmuhely.com/szitakoto/barna-benedek-a-minden-kivansagot-teljesito-gep/ – „Miért ment szabadságra a Húsvéti Nyúl?” (fiktív levél, a „Mit rejt az üde függöny?” antológiában, 2024); online is elérhető: https://irodalmiradio.hu/2025/04/16/miert-ment-szabadsagra-a-husveti-nyul/ – „Elkeseredett haragosok” (novella, a „Falvak-városok”...