MÚZSÁMNAK.
Ez már baj ez már nem kegyelem,
a szív össze szorul
a bánat mellé borul
győz az értelem.
Ő a szeretet fényben
a múzsám maradt már
szeretem nem kell féltenem.
Győzött , de nem szavakkal
a lángok a szemében-ahogy nézett.
Csak parázsnak látszanak.
Tudtam hogy így lesz
tudtam hogy másként
ezt nem lehet.
De miért is repültem
mert oda vágytam
a fellegekbe,
a széllel repülni
a vágyódásban ,
csak a képzelet repített
oly jó volt hogy segített.
2024.09.07.
Author: Szécsi Károly
Az alkotás valami pluszt ad ebben a rohanó világunkban, felszabadítóan és nyugtatóan hat a lelkemre. A belső világomat mutatom meg így. Az érzelmeimet előhívom, láthatóvá teszem. Akik értik a sorok között a mélységet is látják, érzékelik. Alázattal várom mindig, hogy legyen időm az írásra, és nagy nyugalmat érzek általa. Mindenkinek jó tollforgatást! Írni jó!
Egy válasz
„De miért is repültem
mert oda vágytam
a fellegekbe,”
Vágyunk rá, mert kell nekünk ez a boldogság érzés.
Szeretettel: Rita