Ki vagyok én

Ki vagyok én

Ki vagyok én? Egy elhibázott álom,
mit félúton vert szét a rőt idő –
egy szál hang, mely megremeg a fákon,
ha ráfúj a világ sötét erő.
Magamban hordok minden elfelejtett
nevetést, suttogást, simítást –
de szavaim mögött csak az rejtett,
aki voltam – és aki nem vigyáz.

Ki vagyok én? Egy lány az út szélén,
ki néha Istenhez beszél – magán.
A lelkemben hó van, márciusi télként,
s a mosolyom is csak fázik csupán.
Ha kérdeznéd, nem felelnék gyorsan –
nem tudom, vagy talán nem merem.
De nézz belém: ott állok a sorban,
hol önmagam se tudja, mit keresem.

Tóth Brigitta
Author: Tóth Brigitta

Kedves Olvasók! Brigitta vagyok, egy fiatal lélek, aki az írásban és a művészetekben találja meg a világ valódi jelentését. Minden szó, minden mondat egy apró darabja annak a végtelen mozaiknak, amelyet az élet formál körülöttem. Az alkotás számomra nem csupán kifejezésmód, hanem egy utazás – egy belső táj, ahol a gondolatok szárnyalhatnak, és az érzések formát ölthetnek. Művészetemben az érzelmek finom szálait igyekszem megragadni. A vers az a tükör, amelyben a lélek színei tükröződnek, a próza pedig a világ szépségét és árnyait meséli el. A festészet titkai, a színek és formák harmóniája mindig is lenyűgöztek, és sokszor ezek a hatások köszönnek vissza az írásaimban, ahogyan a szavak is megpróbálnak egy-egy képet, egy-egy pillanatot megörökíteni. Szeretem a csendes, ámde mélyebb rétegeket keresni az életben: a törékeny, de erős emberi kapcsolatokat, az érzelmek árnyalatait, a finom, szinte észrevétlen szépséget, amit a legtöbben hajlamosak vagyunk figyelmen kívül hagyni. A művészetek azok a kulcsok, amelyek segítségével beléphetünk a lélek legmélyebb zugaiba, és talán egy kicsit jobban megérthetjük magunkat és másokat. Ez a blog az én kis világom, ahová meghívlak benneteket is. Itt megosztom veletek az alkotásaimat – verseimet, történeteimet, érzéseimet –, és remélem, hogy együtt egy olyan közösséget alkothatunk, ahol a művészet nem csupán...

0
Megosztás
Megosztás

Egy válasz

  1. „De nézz belém: ott állok a sorban,
    hol önmagam se tudja, mit keresem.”

    Meghatóan szép sorok. Az igazi előtt majd nem kell beállni a sorba, mert ott Te leszel az első és az egyetlen.

    Szeretettel: Rita

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Ha én madár lehetnék

   Ha én madár lehetnék   Ha én madár lehetnék, átszelném a kék eget, a felhőkkel repülnék, hófödte hegyek felett.   Tollaimmal festenék réteken sok

Teljes bejegyzés »
Versek
Bernie Moonrise

A gyógyulás

Szárnyaddal simítod sebeim, Betakarsz, s letörlöd könnyeim. Fáj az élet, felölt a félelem, Lüktet a mellkasom, haldoklom, úgy érzem.   A fájdalom a földhöz láncolt,

Teljes bejegyzés »
Versek
Bernie Moonrise

Fény az álomban

Éjszaka van, meredek a távolba, Aludni kín, az álmom elrohan. Tollam az én támaszom ma éjjel, Papírra vetem, mit lelkem nem felejt el.   Amíg

Teljes bejegyzés »
Versek
Bernie Moonrise

Repül az idő

Szárnyalva léped át az időt, Az éj szele ad új erőt. Alattad forr még a tenger, De hamarosan már hideg lesz a reggel.   Repül

Teljes bejegyzés »
Versek
Bernie Moonrise

Vándormadár

A vándormadár útra kelt, Az éjszaka leple felemelt. A lelked a felhő fölött száll, A boldogság a levegőben vár.   Sötét az égbolt, Sötét a

Teljes bejegyzés »

Több ezerszer

Több ezerszer   Több mint ezer álmom volt, melyben szerepeltél, Több mint ezer ölelés, melyben el nem engedtél. Több mint száz csókot éreztem, mi égett

Teljes bejegyzés »