A napnak fénylő melege árasztja el a Földet,
S díszíti ezer csillogó gyönggyel a tengereket.
Habzó, fehér hullámok mossák a sziklafalakat,
S formálják selymessé a fehér homokos partokat,
S közben száll a labda, Száll a labda.
Száz arcukkal virulnak a vízi élővilágok,
Kékségben állnak a végtelen égi pusztaságok,
Illatoznak a gyümölcsfák, tulipánok, violák,
Szellőháton szállanak a dalos madárka nóták,
S közben száll a labda, száll a labda.
Száll a labda, hol a víg, mókás kacajok repkednek,
Hol a mosolyokon kívül mást nem látnak a szemek,
Hol oly némák s élettelenek a gyászos énekek,
Hol az örömnek melegében felszáradnak a könnyek,
Ott száll a labda, száll a labda.
Ott, hol a világnak lármájától kimerült lélek
Fénylő csillagokat, barátokat, hű társat lelhet,
S bent a gyötrő hangok, mint a kis tócsák, kiszáradnak,
S Még ha halványulnak is már a nyári napsugarak,
Ott akkor is száll a labda, száll a labda.
Author: Kazup-Nagy Máté
Köszöntöm az olvasót! Kazup-Nagy Máté vagyok, fiatal középiskolás diák, amatőr költő. Általános iskola óta írok verseket, és a mai napig az egyik kedvenc szabadidős tevékenységem, elfoglaltságom. Nem egy művem már megje- lent különböző antológiákban, amelyek mai napig mind sikert jelentenek. Verseimnek legfőbb témája a feltörő érzelmek rímekben való megfogalmazása. Az ember élete során sok mindent megtapasztal, akár az önfeledt örömöt, mely a csillagokig képes felrepíteni, vagy a mélyről feltörő fájdalmat, csak hogy egy-két példát megemlítsek. Számomra ezeknek versbe öntése egyrészt megnyugvást jelent, másrészt később a műveket elővéve és újból elolvasva könnyen fel tudom idézni azokat a pillanatokat, amelyek nagy hatással voltak rám. Ezen kívül a tájversek is közel állnak hozzám, hiszen akár egy őszi kép, vagy egy borongós téli nap is képes érzelmeket előhívni. Innen is köszönöm a családomnak, barátaimnak és tanáraimnak a bíztatást és a támogatást, valamint az Irodalmi Rádió szerkesztőségének, hogy tagja lehetek az alkotó közösségnek, és remélem, hogy a verseim elnyerik az olvasók tetszését!
3 Responses
Jó dolog labdázni, de legalább két személy kell hozzá. Persze, azért lehet feldobni, elkapni, pattogtatni, de az nem az igazi. Legjobb csoportban, akkor van vidámság és kacagás.
Szeretettel: Rita
Kedves Rita!
Köszönöm szépen a hozzászólást. Igen, valóban jó dolog együtt játszani másokkal, főleg barátokkal, családdal. Ezt is akartam főleg kiemelni a versemben, hisz ilyenkor az ember sok problémától meg tud szabadulni, és teljes vidámsággal tudja élvezni az időt.
Üdvözlettel: Máté
Ui.: Elnézést a késői válaszért.
Szívesen. A játék öröm és fiatalon tart, mert amíg az ember játékos, addig a lelkében öröm van.
Szeretettel: Rita