A szellem még éjjel tér be hozzám.
Mint merő homály és titkos sötét,
Csak én látom alakját, én hozzám jő,
Ő érti a szavam, én értem az övét.
Igaz barátot látok, régi ismerőst,
Int, én követem a nehéz föld alá.
A lélek kiszakad a hús fogságából,
Mintha ősi törvény ereje vonzaná.
Por porrá lesz, a szellem hazatér,
A kozmikus massza befogad magába,
Az élet az élőké, a szabad lelkek
Nem lépnek többé a föld sarába.
Author: Pápai Krisztián
Fiatal korom óta írok. Az írás számomra nem tudatos döntés, hanem ösztönös cselekvés. A gondolataim, érzéseim, a világról alkotott véleményem legtermészetesebben a szavakban öltenek testet. Verset, novellát és regényt is írok, mindegyik más-más módon enged közelebb a belső világomhoz. Hiszem, hogy az irodalom egyszerre tükör és ablak: megmutat bennünket önmagunknak, miközben lehetőséget ad arra is, hogy túllássunk a saját határainkon. Remélem tetszeni fognak a műveim.
