Nem lelem

Véres már a cipőm talpa,
s kergetem mit már nem lelek.
Elmúlt idő, szép emlékek,
s csak a pillanat mi itt lehet.
Átölelem, úgy szorítom,
őt többé már nem engedem.
S mire már ráeszmélek,
újra futok,
újabb semmit kergetek…
Vallyon Miklós
Author: Vallyon Miklós

1975-ben születtem Szolnokon, Egy kis faluban nőttem fel, majd innen sodort az élet az ország szinte minden irányába. Egy időre külföld is részese volt az életemnek. Jelenleg is Szolnok mellett élek. Az irodalom, az írás, a versek mondhatni mindig körülöttem forogtak. A versek írása igazán a 90-es évek második felében indult nálam, majd valamiért ez a folyamat megszakadt. Az utóbbi években kezdtem újra írni, és írok szinte folyamatosan.

0
Megosztás
Megosztás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük


Téli zsivaj a városban

Kémények füstje lassan száll az égre, A háztetőkön dér ül, csillogva, szépen. Hópehely táncol a lámpafénye alatt, Mint apró titok, mit az ég szórogat.  

Teljes bejegyzés »

Kristályba zárt jégcsillag

Fűzfák hajolnak a szélnek alázva, Dér ül az ágon, mint gyöngyök varázsa. A hóesés táncol, puha, fehér fátyol, Napfény csillan rajta, aranyszínű mámor.   Ürgék

Teljes bejegyzés »

Húsvéti vendég

Ez a reggel is úgy kezdődött, mint a többi. Komótosan. Előző este beállította a vekkert fél hatra, bár tudta, sokkal hamarabb felébred magától is. Szerette

Teljes bejegyzés »

A húsvéti nyúl fülecskéje

Tulipánok, gyöngyikék és nárciszok illata árasztotta el a varázslatos tölgyerdő minden kis szegletét. Színeik élettel töltötték meg az addig egyhangú tájat. A Nap újult erővel

Teljes bejegyzés »